Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)
Sarkadiné Hárs Éva: Gondolatok Martyn Ferenc művészetéről
18 S. HÁRS ÉVA tanult spanyolul is, így közvetlenül kapcsolatba léphetett az akkori spanyol és délanierikai művészvilággal. Tanulmányainak másik nagy forrását Franciaországban is a múzeumok igen gazdag anyaga, valamint a kiállítások szolgáltatták. A múzeumokban egyfelől állandóan maga előtt látta a régi olasz és németalföldi mesterek mívességét, másfelől alkalma volt megszemlélni a legrégibb idők művészetétől egészen a legújabbakig az ábrázoló művészettel parallel futó s egyidejűleg mindig, mindenütt meglévő absztrakciót. E sok együttható közepette Martyn Ferenc 'megtartotta egyéni hangját, sajátosan könnyed, sokrétűen gazdag kifejezésmódját. A francia iskolázottság kultúráltságot, elmélyült mesterségbeli tudást tükröz művein. Tanítómestere szavait — „mindenki fessen a maga módján" — a kiváló francia kortársak között sem tévesztette szem elől és Martyn Ferenc művészete sajátosan egyéni ma is. 1940 j ben, a II. világháború fenyegető réme elől hazatért. Azóta önálló kiállításion mindössze egyízben láthattuk műveit, 1946-ban, a régi Műcsarnok falai közt. Ecsetje azonban nem pihent — erről tanúskodik többszáz, azóta elkészült festménye és rajza. E művek természetesein nem mind a képzelet elvont megfogalmazásai. Ábrázolásaiban tág teret kap a természeti megfigyelés. Néhányszázra rúg azoknak a feljegyzéseknek, tanulmányoknak a száma, amelyeket a természetről készített. Tájképei, illusztrációi,, történelmi cselekményeket bemutató munkái fontos helyet töltenek be művészetében. Ezeknél a műveiknél Martyn Ferencet minden esetben az a törekvés vezette, hogy természeti megfigyeléseit a lehető leggondosabban visszaadja. A festői felkészültség így párosulva a valóság hű ábrázolásával, mindenki számára meggyőző erejű műveiket hozott létre. E festmények szerkesztési rendje, rajzi megoldása és színeinek összefüggése magán viseli a tér- és formaábrázolásban kiművelt kéz mester jegyét: Martyn Ferenc a kísérleti absztrakció eredményeit is felhasználta a realista ábrázolásban. * Mi is az Oka voltaképpen annak, hogy ma, imilkor a tudomány és technika világában a régitől merőben eltérő, új gondolatok és eljárások születnek,. amikor tanúi és részesei vagyunk a társadalom alapvető megváltozásának, körülöttünk és bennünk minden az eddigitől, a régitől eltérően alakul, az emberek nagyrésze gyakran ellenszenvvel és megnemértéssel fogadja a megszokott szemlélettől eltérő absztrakt 'művészetet? ! Mondhatjuk-e, hogy ez a fajta művészet — neon művészet, vagy valóban csak a szokatlanság váltotta ki e művek körül a nagy vitát? Elöljáróban egyet mindjárt le kell szögeznünk : a száguldó technika századában élünk. Elképesztő gondolatok, utópikusnak hitt álmok válnak ma valósággá. Világűr-repülés, lökhajtásos repülőgépeik, atomhajtású hajók — mindez mai életünk szerves tartozéka. A fejlődés eme hatalmas arányai megfelelnek a mai ember szellemiségének, a jelen kor, a társadalom fejlettségéinek, ezt senki sem vitatja (hisz abból születtek). Vajon téves úton halad-e az a művész, aki e hatalmas távlatokat, világot megmozgató erőket látva és felfogva, azt nem apró részletekig menő ábrázolással, nem a hétköznapi élet „lefényképezésével" igyekszik megörökíteni?
