Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei

A pécsi nyomdászegylet első évei (1869—1875) •Pécs nyomdászatának múltja 1773-ra nyúlik vissza, amikor Engel János József budai nyomdászsegéd megnyitotta kis officináját, amely örökségként Knezevicíh Istvánra szállt és ő vezette tovább a nyomdának azr 1830-as évek végén történt megszűnéséig.

1 A nyomdára háruló feladatokat a tulajdonos valószínűleg egyedül látta el. Egyelőre ugyanis nincs adatunk arra, hogy személyzettel dolgozott, legfeljebb alkalmanként lehetett egykét segítője. Engel Mária Teréziától saját személyére kapta kiváltságlevelét,

2 s így vejének Knezevicíh Istvánnak kérnie kellett volna a nyomdaengedély átruházását,

3 ezt azonban elmulasztotta s így hiába tiltakozott Szepesy püspök nyomdaalapítási terve ellen, a püspök az engedélyt a Lyceum-alapítvány részére 1834-iben megkapta.

4 Szepesy nyomdája, mely 1836-ban kezdte meg működését,

5 már több nyomdászt foglalkoztatott s így voltaképpen ez időtől jelentkezik a nyomdászság, mint iparos-társadalmi réteg Pécsett. A nyomdászok száma ebben az időben legfeljebb 10—15 lehetett, de az általuk műyelt ipar, a kultúra és műveltség ipara, minden bizonnyal megbecsülést biztosított számukra. Szociális viszonyaikról, életkörülményeikről ezideig alig tudunk valamit. Keresetük szabad egyezkedés tárgya volt, ami a dolgozók kiszolgáltatottságát tekintve, aligha jelenthetett számukra gondtalan megélhetést. A XIX. század első felében a népelnyoimó dinasztikus rendszer különösen a haladó szellemű gondolat, a szabadságeszmék terjedését igyekezett minden erővel meggátolni a gyűlölt cenzúra segítségével. Ez természetesen megf elélő ellenhatást váltott ki s így nem ímeglepő, hogy amikor 1848 márciusában az addig lappangó, de egyre erősödő szaibadságeszimék elemi erővel törtek felszínre, a követelés és teljesülés első ténye a sajtó, a nyomtatás szabadságának kivívása volt. A szerencsétlen kimenetelű.szabadságiharcot követő politikai helyzet, a Bach-huszároknak különösen a szellemi téren uralkodó rémuralma, a magyar nyomdászat továbbfejlődését is fékezte. Bár 1848 forradalma megvalósította a sajtó teljes szabadságát, — az elnyomás visszatért a megelőző állapotokhoz és tovább gyakorolta a privilégium jogát, melynek értelmében csak az uralkodó, illetve nevében a Helytartó Tanács személyre szólóan adott engedélye nyújtott lehetőséget új nyomida felállítására. Az abszolutiz1 Nyakas Sarolta: Az első pécsi nyomda története, Pécs, 1934. 2 Szövegét lásd Nyakas S. i. m. 78. 1. 3 Pápai László dr.: A nyomdaipar jogi helyzete, Bp. 1936. 28. 1. 4 Szövegét lásd: Kopcsányi Károly dr.: A pécsi jogakadémia múltja és jelene,. Pécs, 1897, 133. 1. 5 Aigl, Paulus: História nrevis... Quinque Ecclésiis, Typis Lycei Episcopalis, 1838. p. 222.: „ ... Typographiam publicam anno 1836 mense Octobri introduxit..."