Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

280 DOMBAY JÁNOS orr közepén ott van a ihosszanti mélyedés és ennek két oldalán az ellentett vonalkázás is, akárcsak a mi példányainkon. Fazekasbodai karpereceink az egyik hátszegi dák karpereccel

97 mutatnak rokonságot, bár a mieinken az állatfejek profilálása kevésbé erőteljes. Mind a fazekasbodai, mind a hátszegi karperec állatfejei szélesek. Az orr mindkettőn rövid. A mi karpereceinken az orrlyukakat pontkörök, a hátszegin negyedkörök jelzik. A mieinken a fej közepén levő nagy pontkör jelzi a szemet, ott ellenben a szemek a fej két oldalán vannak. A hátszegül a szemöldök félkör alakú; közöttük, a fej közepén van egy kör is, a négy pont mögött. Ezen és egy másik hátszegi karperecen

98 is a fej irányára merőleges bordák vannak, akárcsak a mi karpereceinken is: a sörény, esetleg a nyak jelzése. Két fazekasbodai karperecünk is éppen a bakodpusztaihoz közelálló és a Magyar Történeti Múzeum által őrzött aranykarpereccel

99 mutat rokonvonásokat. A mi karpereceinken az állat orrának két szélén levő pontkörnek az említett aranykarperecen köralakú rovátkolt drótrátétek felelnek meg. Mindkét esetben az orrlyuk jelzéséről van szó. Ezen aranykarperecen a fej tagolására szolgáló, rovátkolt drótrátéteknek (az orr tövénél és a fej hátsó neszén) fazekasbodai karpereceinken az orr tövénél és a fej hátsó részén, a fej irányára merőleges vonalas, illetőleg vonalas és bordás lezárás felel meg. Az állatfejek mögött levő két-két ibordacsoport egyenként három-három, a karika irányára merőleges bordával a sörény, inkább azonban a nyak jelzése lehet. Ezeknek, a szóbanlevő aranykarperecen, a fej mögötti drágakőberakásos rekeszek felelnek ímeg. Megvan a fej közepén a csúcsán álló négy szögminta is, mint a bakodpusztai karperecen is: a dák dűlt-kereszt megfelelője. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy míg az említett aranykarpereceket fejedelmi vagy legalábbis főrangú személyek viselték, addig a mieinkhez hasonló egyszerűbb kivitelben és olcsóbb anyagból készült darabok egyszerű emberek szerényebb igényeit, de azonos törekvését elégítették ki. A dák jellegű és az említett aranykarperecek rokonvonásai, főleg azonban az olyan jelek, mint a dűlt-Jkereszt egyrészről, és a csúcsán álló négyszögminta másrészről, mutatják, hogy annak a művészeti körnek a kialakulásában, amelyhez ezek az aranykarperecek tartoznak, a dák művészetnek is jutott szerep. Lemezes karpereceink díszítésében is találunk a dák karpereceikre emlékeztető vonásokat. A zengővárkonyi II. temető 8. sírjában talált karperec végein bevésett zeg-zúg vonalas minta ismerhető fel, noha a karpereces erősen kopott (XII. t. 4, 202. o.). Az ugyanezen temető 13. sírjában talált egyik karperec egész külső oldalán hasonló vésett díszítés van, azzal a különbséggel, hogy a mintát kettős vonallal rajzolták meg (XI. t. 7). Hasonló zegzug vonalas mintát találunk a már említett valószínűleg erdélyi karpereceken is.

100 Vannak kimondottan dák jellegű karpereceink is. Ilyen a máriakéjméndi (XXXIV. t. 9). Pontos megfelelőjét a jászberényi, a Szent Imre ha97 Fettich N., Régészetá tanulmányok. XXI. t. 2—2a. 98 Uo., XXI. t. 3—3a. 99 Uo., XX. t. la—le. 100 Uo., XIV. t. 2—2a.