Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KESÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 269 fibulával együtt.

41 Ugyanezen sírleleteinkhez igen közelálló, az öv tekintetében szinte tökéletesen egyező, az intercisai 51. sír tartalma; nem hiányzik belőle a hagymafejes fibula sem.

42 A mieinkhez hasonló övcsatot és szívalakú szíj véget találtak hagymafejes, fibula és üvegedények társaságában Aquincumban, a Hunor utcában is.

43 A mieinkhez hasonló lelet együttest, szolgáltattak Pécsett, a Széchenyi téren 1939-toen végzett ásatások,

44 A mi szívalakú, lemezes szíj végeinkhez (II. t. 13, VI. t. 3—3a, XVI. t. 3) hasonló szíjvég volt a XIII. sírban.

45 Lemezes csatjainknak (II. t. 12, VI. t. 1—la, XI. t. 3, XVI. t. 2), amphoraalakú szíjvégeinikneik (XIV, t, 23, XIX. t. 7) tökéletes megfelelőit találták a VI. sírban. Nem hiányzott a hagymafejes fibula sem,

4

'

5 A zengővárkonyi II. temető 10. sírjában talált díszes övünkkel állíthatjuk párhuzamba a XI. sírban talált övfelszerelést.

47 övcsatjának szíjborítója alak és technikai kivitel tekintetében egyaránt a zengővárkonyi II. temető 4. sírjában talált nagy ezüstcsat szíjborítójával egyezik 'meg (VI. t. 1—la). A csatkarika középső tagot harapó „sárkányai" a zengővárkonyi 10. sírban talált csat (XIV. t. 1) sörényes állatalakjai.

48 A légcsavaralakú öweretek középső, kerek része ugyanúgy körkörös díszítésű, irakit zengővárkonyi megfelelőiké (XIV. t. 7—12); kisebbek a mieinknél és különböző méretűek (az övön mind kisebbek következtek egymás után). Az övön párosával voltak; kétkét szomszédos pár között egy-egy Medúza-maszkos övdísz voit.

49 A hagymafejes fibula és az egyélű vaskés

50 még teljesebbé teszi a hasonlóságot a pécsi és a mi sírleleteink között. A pécsi sírleletet Constantinus Magnus, II. Constantius és Constans érmei, továbbá az Unbs Roma feliratú érmek ugyancsak a IV. század közepére, esetleg még kissé későbbre datálják.

51 A irmeinkhez hasonló légcsavaralakú öwereteket ismerünk Budapestről, a Viktória-téglagyár telkéről.

52 A csat lemezes szíjborítójának a karika felé eső széle is ugyanolyan barokkosán tagolt, mint a zengővárkonyi II. temető 7. sírjában talált csat szíjborítójának (XI. t. 3) vagy az amiphoraalakú szíjvégék köpűjének a széle (XIX. t. 7). Apró, finom részletek ezek, éppen ezért jellemzők az övfelszerelést gyártó műhelyre vagy üzemre. Az előzőkben tárgyalt sörényes állatalakos csatikarikákhoz hasonló további két darab van gyűjteményünkben, a volt Városi Múzeum anyagából. Az egyik, a leltárkönyv szerint, kisasszonyfái lelet. A Körösi-dűlőben forgatás alkalmával sírokat találtak. Csipán Ferenc földtulajdonos a talált 3 db bronztárgyat a múzeumnak ajándékozta. Ezek egyike a szóbanlévő csatkarika (lelt. sz.: 621/2, XL. t. 4). A másik Rádfalváról való; a Göricés-dűlő4i Paulovics I., A dunapentelei római telep (Intercisa). A. H. II. 61.; Intercisa II. 461. Abb. 103. 22, 26, 29. 42 Uo., 62. 43 Bónis E., Késarómai üvegleletek Aquincumból. BpR. XIV. 563. 2. kép. 44 Török Gy., A pécsi belvárosi templom építésénél előkerült római leletek. F. A. III—IV. 125. skk. 45 Uo, II. t. 4. 4G Uo., III. it. 1., 4. 47 Uo., IV. t. 3—27. 48 Uo., IV. t. 3. 49 Uo., IV. t. 8—9., 11—12., 14—15., 17. 50 Uo., IV. t. 18., 21. 51 Uo., 126. 52 Foerk E., "Újabb leletek a Viktória telkén. BpR. X. 76. 4. ábra.