Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)
Dombay János: Későrómai temetők Baranyában
KÉSÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 265 A hagymafejes fabulák az egész római birodalomban elterjedtek, 24 ez okból fibuláink pannóniai és távolabbi analógiáinak felsorolását feleslegesnek tartjuk. Állatfejjel díszített szilágyi fibulánk (XXXVIII. t. 26) a korai római fibulák csoportjába tartozik. 25 Dunapenteléről, 20 Carnuntumból 27 és GusztávműveHpusztáról 28 isimerünk hasonlót. Előfordulása talán azt jelenti, hogy Szilágyon a IV. századi településnek korábbi előzményei is voltak. Szórványos lelet. Korábbi típust képvisel a hagymafejes fibulák közvetlen előzményei közé tartozó másik szórványos szilágyi fibulánk is (XXXVIII. t. 22). Harmadak szórványos fibulánk (XXXVIII. t. 25—25a) pontos megfelelőjét a lévai leletből, 29 és a bodrogmonostorszegi I. sírból 30 ismerjük. Egy jászberényi 31 és egy ismeretlen lelőihelyű példányt 82 az; Országos Történeti Múzeum őriz. Lehet, hogy a két utóbbi azonos. Ide tartozik egy dunapentelei példány is. 33 Ezt a fibulatípust a félkorongosfejű fibulák alapformájának tartjuk. Szilágyi előfordulása a IV. század második felében lejátszódott és a jelek szerint Pécs környékét is érintő eseményekkel lehet kapcsolatos. A zengőváorkonvi II. temetőben az 1. sír bolygatott részének földjében, továbbá a 2. (8. kép), 4. (11. kép), 7. (15. kép), 10. (18. kép), 11b. (19. kép) és a 17. sírban (26. kép) találtunk övcsatot. Ezek mind férfisírok. A tíz: férfisír közül csak háromban nem volt övcsat (3., 6., 15. sír), ellenben az öt női sír közül egyben sem. Az övcsat szíjvéggel együtt fordult elő a 2. (8. kép), 4. (11. kép), 10. (18. kép), 11b. (19. kép) és a 17. sírban (26. kép). Lehetséges, hogy az 1. sírban is volt szíj vég, de elkallódott a sír nagyobb részének feldúlásakor. Csak egy sírról állíthatjuk határozottan, hogy az övcsat mellől hiányzott belőle a szíj vég (7. sír). Szíj véig övcsat nélkül egy sírban sem volt. övver eteket csak egy síriban találtunk (10. sír). Egy részük a bal medence alatt volt (18. kép). A 2. sír csatjának karikája hiányzott (II. t. 12.). A 4. sír kisebbik ezüstcsatja (VI. t. 2—2a) nem tartozhatott az övhöz, mivel karikáján a nagyobb szíjvéget áthúzni nem lehet. Az övről lelógó szíjon, vállszíjon, esetleg bőrtokon vagy táskán lehetett, ami a halott felszereléséhez tartozhatott. A 7. sírban (15. kép) a jobb medence, a ll.b)-ben (19. kép) a jobb tompor, a 17.-ben (26. kép) a medence alatt volt az övcsat. Fazekasbodán a 4. és az 5. sírban (mindkettő férfisír) volt szíj vég; az előbbiben ép, a jobb alsó lábszár külső oldalán, a fibula mellett (31. kép), az utóbbiban hiányos, a jobb combcsont külső oldalán (33. kép). Övcsat egyik síriban sem volt. 24 Patek E., Pannóniai fibulatípusok. 72. 25 Uo., 18. 26 Hampel J., Fehérmegyei régiségek. A. É. XV. (1895), 287. 8. ábra. 27 Kovrig I., i. in. 8. I. t. 4. 28 Patek E., Pannóniai fibulatípusok. 18. 29 Lehoczky T., Lévai és magysárói leletekről. A. É. XXVIII. (1908), 423. 2. ;!0 Gubitza K., A bodrogmonostorszegi sírleletekről. A. É. XXII. (1902), 341. 2. ábra. 31 Török Gy., Adatok a magyarországi vandál kérdéshez. Dolgozatok—Szeged. X. (1934), 195. 32 J. Hampel, Alterthümer I. Taf. 4; II. 9. 33 Fettich N., Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez: (a továbbiakban csak: Régészeti tanulmányok). A. H. XXXI. 46. XXXII. t. 8—8a.
