Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)
Dombay János: Későrómai temetők Baranyában
264 DOMBAY JÁNOS mint tömegcikket a kereskedelem hozta forgalomba. A Pécsett és környékén nagyobb számban előkerült hagymafejes fibula alapján arra gondol Patek Erzsébet, hogy Pécs egyik gyártási helyük volt. 16 Lelet anyagunk is erőteljesen támogatja ezt a felfogást, ezért azzal magunk is egyetértünk. Nagy Tibor a magyaregregyi gyűrűt is pécsi készítménynek tartja. 17 Temetőink gazdag fémanyaga is amellett szól, hogy Sopianae, az i. u. IV. században, a fémkészítmények egyik gyártási központja lehetett. Támogatja leletanyagunk a hagymafejes fibulák ismert datálását is. 18 A mi fibuláink, a sírokban talált pénzek alapján, a Constantinus-dinasztia idejéből valók. Vannak biztosítózárral ellátott fibuláink is. A Patek Erzsébet által ismertetett mindhárom fibulazár előfordul fibuláink között. 19 Az 1.-vel a birjáni, a 2.-kal a zengővárkonyi II. temető 11b. (XVI. t. 1-la) és a fazekasbodai 4. (32. kép, XXIII. t. 1), a 3.-kal a zengővárkonyi I. temető 3., a II. temető 1., 2., 10. és 15. sírjában talált fibulát látták el. A zengővárkonyi II. temető 16. sírjában és a kői 5. sírban (mindkettő nagyobb gyermek, 25., 46. kép) a jobb mell felső részén talált, kerek, bronzcsat helyettesítette a fibulát (XVIII. t. 2, XXXI. t. 7). Mindkettő köralakú, nyitott karika, visszahajlított végekkel. A zengővárkonyi vékony, lapított, a kői erősebb, négyélű, bronzhuzalból készült, aminek a metszete csúcsán álló négyszög. A két különböző helyen tapasztalt azonos jelenség arra mutat, hogy a nagyobb fiúgyermekek ilyen visszahajtottvégű csattal tűzték össze ruhájukat a mellen, vagy a vállon: a fibula a férfiak viseletéhez tartozott. Hasonló csatot Hampel József közölt, más fehérmegyei régiségekkel együtt, magángyűjteményből, lelőhely és más közelebbi adat nélkül, továbbá Keszthelyről. 20 A zengővárkonyi II. temető 6. sírjában (férfi, 14. kép) nagy kerek vascsat helyettesítette a fibulát. Rajta élénk szövetnyomok láthatók (XI. t. 1). Ez is arra mutat, hogy a halottat felöltöztetve temették el. Az öltözék a halott ruhája lehetett, esetleg valami burkolóanyag.1 Ez a csat volt a sír egyetlen melléklete. Az ugyanezen temető 7. és 15. sírjában talált fibula középső gombja hiányzott. A 7. sírban a fibulán kívül bronzcsat, vaskés és 2 db pénz, a 15.^ben pedig vaskés és 2 db pénz volt. Ezek a legszegényebb férfisírok. Arra mutatnak ezek a megfigyélések, hogy lehetett egy népréteg, amely számára a fibula drága és elérhetetlen volt (6. sír) vagy legfeljebb csak a tehetősebbek által már kiselejtezett darabok voltak elérhetők (7. és 15. sír). Azt sem lehet azonban kizártnak tartani, hogy ezekben az esetekben, anyagi meggondolásból, hiányos vagy sérült fibulát adtak a halott mellé, sőt azt sem,, hogy a 6. sír vascsatja (XI. t. 1) az eredeti népviselet emléke. Hasonló nagy vascsatok az alföldi későszármata leletanyagban is vannak. 22 Intereisából ovális alakút ismerünk. 23 16 Uo., 75. 17 Nagy T., Ókeresztény gyűrű Magyaregregyről. A. É. 76. (1949), 82. 18 Patek E., Pannóniai fibulatípusck. 74—75.; Kovrig I., i. tm. 27. ш Patek E., Biztosító szerkezettel készített fibulák Pannoniából. BpR. XV. 501—508.; Kovrig I., i. m. 25—26. 20 Hampel J., Fehérmegyei régiségek. A. É. XV. (1895), 288. 9. ábra; Alterthümer . des frühen Mittelalters in Ungarn. I. Abb. 697. (A továbbiakban csak: Alterthümer.) 21 ínteircisa I. 98. 22 Párducz M., A szarmatakor emlékei Magyarországon III. A. H. XXX. I. t. 9, XLII. t. 2, CXXIX. t. 3. (A továbbiakibain csak: Szarmatakor III.) 23 Intercisa I. XX. t. 1.
