Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KÉSÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 259 A zengővarkonyi I. temetőiben két sírba (1. és 2. sír) nőt, egybe (3. sír) férfit; a zengővarkonyi II. temetőben tíz sírba (1—4., 6—7., 10., 11b., 15. és 17. sír) férfit, ötbe (5., 8—9., 13. és 14. sír) nőt, egybe (16. sír) nagyobb gyermeket, egybe (12. sír) nőt kis gyermekkel; Fazekasbodán két sírba (1., 7. sír) nőt, egybe (3. sír) nőt kis gyermekkel, hároímba (2., 4., 5. sír) férfit, egybe (6. sír) nagyobb gyermeket; Kőn öt sírba (1—4., 6. sír) nőt, egybe (5. sír) nagyobb gyermeket; Szilágyon a három sértetlen, sír mindegyikébe (1., 8., 10. sír) férfit és a leletekből ítélve a ibirjáni sírba is férfit temettek el. A szentlászló-szentegyedpusztai 5. sírban, valamint, a leletek után ítélve, az ugyanottani 2. és 4. sírban nő, a 3.-ban férfi, ugyancsak a leletek alapján ítélve, a rniáriakéméndi és a meződi sírban nő csontváza feküdt. A szentlászló-szentegyedpusztai 1. sírról idevágó adatunk nincs. Ezek szerint temetőink településsel kapcsolatosak. A zengővárkonyiakban, a fazekasbodaibam, a szentlászló-szentegyedpusztaiban és a kőiben férfi- és női-, illetőleg férfi-, női- és gyermek-, valamint női- és gyermeksírok, továbbá nő és gyermek csontvázát tartalmazó kettős temetkezések vegyesen fordultak elő. A szilágyi Aranyoldalból egyelőre csak férfisírokról tudunk, Kőn viszont éppen ezek hiányoztak. A zengővarkonyi I. és a szentlászló-szentegyedpusztai temetőből nincs gyermeksírunk, de ezek a temetők még feltáratlanok. A zengővarkonyi II. temetőt sem tudtuk kimeríteni, mert az 1786. hrsz. földtől északra és északnyugatra szöllők vannak (5. kép). A hozzátartozó település, adataink és értesüléseink alapján ítélve, a temetőtől délkeletre lehetett, a régi országút ellenkező oldalán, a volt református egyházi javadalmi földeken, vagy azok körül. Kőn és Szilágyon épületmaradványok körül voltak a sírok. Az egyelőre egymagában áUó máriakéméndi, meződi és birjárni sírunk a felvetett kérdés szempontjából nem jöhet számításba. A karok helyzete eléggé változatos volt, nemre és életkorra való tekintet nélkül. A zengővarkonyi I. temető két sírjában kinyújtott helyzetben, szorosan a törzshöz záródtak (1. és 3. sír, 2., 4. kép); egy sírban az alsó karok a mellre hajoltak 2. sír, 3. kép). A zengővarkonyi II. temető egy férfisírjában mindkét alsó kar a mellen feküdt (2. sír, 8. kép); öt síriban mindkettő a medencére hajolt; közülük kettőbe (3., 15. sír, 9., 24. kép) férfit, háromba (5., 8., 14. sír, 13., 16., 23. kép) nőt temettek el. Mindkét kar kinyújtva a törzshöz zárult a 12. (nő gyermekkel) és a 16. sírban (nagyobb gyermek, 20., 25. kép). A 17. sírban (férfi) a j'ibb kar a törzs mellett kinyújtva feküdt, a bal ellenben a mellre hajolt (26. kép). A 4. sírban (férfi) is kinyújtva feküdtek a karok, de jobbra tértek el a törzs irányától, így a bal már a medence szélén feküdt (11. kép). Négy sírban az egyik kar a medencére, a másik a mellre hajolt: hároim esetben a jobb kar -'feküdt a mellen (7., 10., 13. sír, két férfi és egy nő, 15., 18., 22. kép) egy esetben a bal (9. sír, nő, 17. kép). A 6. sírban (férfi) a bal alsó kar, a llb.-ben (férfi) mindkettő a medence széle alatt volt (14., 19. kép). Egy síriban nem volt megfigyelhető az alsó karok helyzete (1. sír, 7. kép). Fazekasbodán, az 1. sír ban már nem találtuk helyükön az alsó karokat (28. kép); a 3.-ban a találók és a jelenlévők nem, figyelték meg helyzetüket; a 2.-ban kinyújtva a törzshöz záródtak (29. kép); a 4.-ben a jobb a medencén, a bal a mellen (31. kép), az 5.-ben a jobb a mellen, a bal a medencén (33. kép), a 6—7.-ben mindkettő a medencén feküdt (34—35. kép). 17*