Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból

104 PUSZTAI REZSŐ A hazai mezolitikum koroncói és sződ ligeti lelőhelyének hasonló eszközeivel egyeznek meg. Alsó-Sziléziáiban a későtardenoisi ki. -vorwerki lelőhelyén jelentkeznek nagy számban. Leleteink evvel a késői típussal mutatnak feltűnő megegyezést.

13 Vakaráink másik csoportja — ide számítjuk a vakarópengéket és a vaskosabb szilánkból készült magasvakar ókat is — teljes mértékben beleillenek a tardenoisi kultúra formaköréibe, de különösképen nem tartjuk ezeket korjelzőnek (I. t. 16—25.), mivel szinte változatlan formában a neolitikumfoan is itovábbélniek. Sokkal többet árulnak el számunkra olyan eszközi ormák, mint pl. a csonkított penge (I. t. 14.), véső (I. t. 27.) és vaskos fúró (I. t. 28.), melyek határozott mezolitikus típust tüntetnek fel. A fúrónak fellép még egy imikroMtikus változata is (I. t. 12, 13.), mely a neolitikus pengefúrókkal van rokonságban. Eszközeink elemzését tovább lehetne folytatni. Az eddigi összehasonlító anyag is elegendő arra, hogy kulturális hovatartozásukat megítéljük. Leleteink korát azok a határozott tardenoisi eszköztípusok döntik el, melyek az általános — résziben a neolitikumiban is előforduló — formáik mellett anyagunkban is szépszámmal megtalálhatók; keresztélű nyílhegy, trapéz alakú penge, ívben szilánkolt hegyesvégű penge, tompított hátú penge, véső^ fúró, kör- és ovális alakú vakaró, valamint a nyélnyújtványos levél alakú nyílhegy. Figyelembe véve azt, hogy ezek az eszközök a fejlett mezolitikumot jellemzik, kaposhomoki és pamuki leleteinket is a tardenoisi kultúra késői periódusával hozzuk kapcsolatiba. A fcözépeurópaá, vagy dumai tardenoisi — mint az már leleteink összevetéséből is kitűnt — a keleti területek swidério-tardenoisi kultúrával rokon; voltaiképpen annak egyik vállfája, mely a délkeletről bevándorló capsien és a helyi fejlődésű swidry kultúra egyíbeötvöződéséből alakult ki. Tömeges behatolása Középeurópa területére a postglaciális időszakot követő mogyorókorra (i. e. 8.000—5.000) esik.

14 A 'tardenoisi kultúra lelőhelyeit Közép- és Kelet-Európában egyaránt a folyómenti homok-talajú települések jellemzik. Kaposhomoki és pamuki lelőhelyeink nemcsak az ott talált határozott eszköztípusaikkal, hanem — mint azt már láttuk — a települések elhelyezkedése és jellege révén is pontosan ebbe a kultúrköribe illenek. Késő-tardenoisi leletegyüttesünk, melyben több, a neoliitikumban is otthonos típus is előfordul — fokozott mértékben állítja előtérbe a mezolitikum és neolitikum közötti összefüggések kérdését. Ennek megoldását csupán a mezolitikus leleteink feldolgozásával nem tudjuk elérni. Ehhez elengedhetetienui szükséges, hogy neolitikus kultúráink eszközeit is hasonló alapossággal rendszerezzük és ismertessük. Pusztai Rezső 13 Zotz L. F.: Das Tardenoisien in Niederschlesien. 3. kép. 10, 13, 15. stb. 14 Zotz L. F.: Kulturgruppen ... 37 о.