Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok

ч A diósviszlói halottíró asszonyok Diósviszló Baranya megyei község, Pécstől 27 kilométerre délre, a Pécs­Harkányfürdő vasútvonal mellett. Néprajzi sajátosságai alapjun az Ormánság­hoz tartozik, az Ormánság egyik legkeletibb községe. Ma körülbelül 1000—1200 lakója van, 1942-ben 891 volt. Kiterjedt szőlőhegy tartozik hozzá, ott is egyre több a lakó. A lakosság számának emelkedését a bevándorlás eredményezte. Diósviszló, vagy ahogy széles környéken nevezik: Viszló, református falu, nagy a temploma és paróchiája. Református vidék az egész Ormánság, de az a keletre hozzácsatlakozó terület is, a szomszédos községek: Szava, Csarnóta, Túrony, stb. A falu lakossága nagyrészt parasztokból áll, ezeknek egy része az elmúlt években termelőszövetkezetbe tömörült. A kisiparos kevés. A bevándoroltak között az ország különböző vidékeiről származott családok vannak, találunk volt városi embereket is. / Tanulmányomban a viszlói halottírókkal kívánok foglalkozni 1 , olyan egyé­nekkel, akik a holtakkal kapcsolatot tudtak teremteni, róluk és tőlük híradást tudtak adni, tanácsokat tudtak hozni. Néprajzi irodalmunkban halottírófckal eddig nem találkoztunk, csak halottlátókkal. A prédikációs irodalomban van XVII. századi említés is a halottlátókról 2 , az Ethnographiában és a Néprajzi Értesítőben pedig a század elején kezd foglalkozni vele egy-két cikk, majd ké­sőbb jelenik meg még egy-két közlemény 3 . Amikor a magyar néprajzi kutatók figyelme a halottlátók felé kezdett fordulni, körülbelül abban az időben kezdte meg működését az első diósviszlói halottíró asszony. Az első diósviszlói halottíró asszony 1899-ben kezdte el tevékenységét, erre vallanak a leghitelesebb adatok. 17 éves leány volt még, mikor a halottírással kezdett foglalkozni, vannak, akik szerint már 14 éves korában. Nagyné viszlói parasztleány volt, leánykori pajtásai szerint semmiben sem tért el tőlük. Re­formátus vallású yolt, templomba rendszeresen járt. Nagy Sándor parasztember f] felesége lett, tőle egy fia és egy leánya született. Fia a felnőtt kor elérése előtt meghalt, ura az első világháborúban esett el. Arra vonatkozólag nem egyezőek az adatok, hogyan jutott tudományához. Van, aki szerint „nem tanulta senkitől, 1 1954—55-ben végzett helyszíni gyűjtés alapján. A gyűjtött anyag megtalálható a Janus Pannonius Múzeum Naprajzi Osztálya Adattárában A 184 és A 200 leltári szám alatt. - Diószegi K. István: Kiosztatott talentom az az ollyan idvességes magyar pré­dikációk, mellvekben az hibás vallás megczáfolta. Az idézett részeket közli Diószegi Vilmos. V. ö.: Ethn. LXIV. (1953.). 3 V. ö.: Benkóczy E.: Egervidéki babonák. Ethn. XVIII. 102.. Nyáry Albert: A halottlátó. Ethn. XIX. 91., Berze Nagy János: Babonák, Babonás alakok és szokások Besenyőteleken. Ethn. XXI. 27., Fekete József: „Tudósasszonyok". Ethn. XXI. 291., Fludorovics Zsigmond: A matyókról. NE. XIV. 245., Vajkai Aurél: Cserszegtomaj. NE. XXXI. 197., Molnár József: A halott és eltakarítása Hajdúnánáson. Ethn. XLIX. 142.

Next

/
Oldalképek
Tartalom