Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)
ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok
ч A diósviszlói halottíró asszonyok Diósviszló Baranya megyei község, Pécstől 27 kilométerre délre, a PécsHarkányfürdő vasútvonal mellett. Néprajzi sajátosságai alapjun az Ormánsághoz tartozik, az Ormánság egyik legkeletibb községe. Ma körülbelül 1000—1200 lakója van, 1942-ben 891 volt. Kiterjedt szőlőhegy tartozik hozzá, ott is egyre több a lakó. A lakosság számának emelkedését a bevándorlás eredményezte. Diósviszló, vagy ahogy széles környéken nevezik: Viszló, református falu, nagy a temploma és paróchiája. Református vidék az egész Ormánság, de az a keletre hozzácsatlakozó terület is, a szomszédos községek: Szava, Csarnóta, Túrony, stb. A falu lakossága nagyrészt parasztokból áll, ezeknek egy része az elmúlt években termelőszövetkezetbe tömörült. A kisiparos kevés. A bevándoroltak között az ország különböző vidékeiről származott családok vannak, találunk volt városi embereket is. / Tanulmányomban a viszlói halottírókkal kívánok foglalkozni 1 , olyan egyénekkel, akik a holtakkal kapcsolatot tudtak teremteni, róluk és tőlük híradást tudtak adni, tanácsokat tudtak hozni. Néprajzi irodalmunkban halottírófckal eddig nem találkoztunk, csak halottlátókkal. A prédikációs irodalomban van XVII. századi említés is a halottlátókról 2 , az Ethnographiában és a Néprajzi Értesítőben pedig a század elején kezd foglalkozni vele egy-két cikk, majd később jelenik meg még egy-két közlemény 3 . Amikor a magyar néprajzi kutatók figyelme a halottlátók felé kezdett fordulni, körülbelül abban az időben kezdte meg működését az első diósviszlói halottíró asszony. Az első diósviszlói halottíró asszony 1899-ben kezdte el tevékenységét, erre vallanak a leghitelesebb adatok. 17 éves leány volt még, mikor a halottírással kezdett foglalkozni, vannak, akik szerint már 14 éves korában. Nagyné viszlói parasztleány volt, leánykori pajtásai szerint semmiben sem tért el tőlük. Református vallású yolt, templomba rendszeresen járt. Nagy Sándor parasztember f] felesége lett, tőle egy fia és egy leánya született. Fia a felnőtt kor elérése előtt meghalt, ura az első világháborúban esett el. Arra vonatkozólag nem egyezőek az adatok, hogyan jutott tudományához. Van, aki szerint „nem tanulta senkitől, 1 1954—55-ben végzett helyszíni gyűjtés alapján. A gyűjtött anyag megtalálható a Janus Pannonius Múzeum Naprajzi Osztálya Adattárában A 184 és A 200 leltári szám alatt. - Diószegi K. István: Kiosztatott talentom az az ollyan idvességes magyar prédikációk, mellvekben az hibás vallás megczáfolta. Az idézett részeket közli Diószegi Vilmos. V. ö.: Ethn. LXIV. (1953.). 3 V. ö.: Benkóczy E.: Egervidéki babonák. Ethn. XVIII. 102.. Nyáry Albert: A halottlátó. Ethn. XIX. 91., Berze Nagy János: Babonák, Babonás alakok és szokások Besenyőteleken. Ethn. XXI. 27., Fekete József: „Tudósasszonyok". Ethn. XXI. 291., Fludorovics Zsigmond: A matyókról. NE. XIV. 245., Vajkai Aurél: Cserszegtomaj. NE. XXXI. 197., Molnár József: A halott és eltakarítása Hajdúnánáson. Ethn. XLIX. 142.
