Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

A KÁPTALAN U. 2. SZ. HÁZ MŰEMLÉKI. VIZSGALATA 15 törtkővel és másodlagosan felhasznált különböző méretű barokkori téglával történt. A helyiség későbbi átépítésekkel legjobban átformált falazata a nyugati volt. Északi negyedében még megőrizte eredetiségét,

5 de délebbre vagy négy különböző átépítést lelhetett megkülönböztetni rajta.

6 Legikorábhi falrészeiből f alazókőíként fellhasznált reneszánsz stílusú kőtöredékek bőven kerültek elő. 2. sz. helyiség (átlagos mérete 4,50 X 6

>4° m). Egy téglányi vastagságú nyugati fala kivételével 70—90 cm átlagos vastagságú szerkezeti falak határolták. Déli falában, a mai ablaktól jobbra, egymástól kb. 30 cm távolságban két elfalazott ablakával függélyes vonala tűnt elő, annak kétségtelen bizonyságául, hogy e helyen három különböző ablak elhelyezésére került sor idők folyamán. A legkorábbi ablak nyoma a szélső nyugati kávamaradványban maradt ránk. Jobboldali keretköveinek befalazási helye a padlószinttől kb. két és félmétef magasságon felül ugyancsak jó darabon előkerült, sőt a falvastagsághoz képest tetemesen vékonyabb könyöklő-falából is sikerült néhány kősort az elfalazás mögül kibontani. Az ablakfülkének szélességi mérete a padozat szintje alatt megállapítható volt,, viszont magasságára semmiféle támponttal nem rendelkezünk, mert átboltozása a későbbi átépítések következtében elpusztult. Az ablaknyílást idővel befalazták. Helyére az ablakfülke szélességét valamivel felülmúló falifülke került: jobboldali kávája, sőt még átboltozásának ívkezdete is fennmaradt.

7 A falifülkét reneszánsz grotesco-festéssel díszítették, maradványai a kávarészeken szerencsésen átvészelték az átépítések rombolásait. Idővel ez a fülke is áldozatul esett az épülettel szemben felmerülő' újabb igényeknek. Helyén megint ablakot létesítettek, ennek kávaszélét a legutóbbi ablak és a reneszánsz falifülke kávája fogta közre.

8 Ennek az ablaknak sem fülkeszélessége, sem magassága nem volt már pontosan megállapítható, nyomait a legutóbbi ablak elhelyezésekor eltüntették. Az 1. és 2. sz. helyiség közös faláról kiderült, hogy északi felét bontásból származó tört-kőből, déli felét téglából építették. Ez utóbbi az utcai homlokzathoz később épült hozzá és legalábbis négyszer változtattak rajta a különböző átépítések folyamán. Az egyik — bizonnyal legkorábbi — átépítés a fal déli harmad vonalában hagyta ránk kezenyomát. E helyen ugyanis keletre néző ablak létezett egykor, ami arra mutatott, hogy a 2. sz. helyiség keleti fala egyidőben az épület határfala lehetett. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy az épületet az 1. sz. helyiséggel későbbi időben megtoldották, s az előbbi ablak megszüntetésére csak ekkor kerülhetett sor. A fal déli végében kialakított ajtónyílás viszont az 1. sz. helyiség felépítésével válhatott szükségessé.

9 Kósőtíb középre Ifelyezték: de ekkor kiváltóívében már géptégla is elkeveredett s így áthelyezésének kora már a XX. századra tehető. Végül idővel valamelyest még északabbra tolódott el s itt érte meg a kutatás megkezdésének idejét. Az ésaaki fal anyaga ugyancsak számos átépítésről tett tanúságot. A helyiség északkeleti sarkában a törtkőből épült keleti- és az északi fal még egybeépültnek mutatkozott, de a saroktól alig néhány cm-nyire a falbontás egy elfalazott ajtónyílás maradványaira bukkant, amelyet a kőfalba később vághattak bele. Jobboldali bélletét diribniarab bontási téglából alakították ki, baloldali bélletét és kiváltóívét viszont elbontották, amikor valamivel nyugatabbra a helyiség ma is létező bejáratát létesítették.

10 A régi törtkő falazat csak e falnyílásokon túl, nyugat felé bukkant fel újra, de itt is csupán nyomokban, .mert a helyiség északnyugati sarka mentén utólag 5 Anyaga mészszegény sárhabarcsba rakott törtkőből állott. 6 Ezek részletes leírását Id. a 2. sz. nelyiség keleti falfelületével kapcsolatban. 7 Ezek vonala már a vakolatleverés folyamán kiütközött a .falsíkon. 8 Az első ablak és a falifülke létesítése törtkő falazatban tortént. Viszont a második ablak fülkéjének kifalazásakor többségében nagyméretű barokk-kori téglát használtak fel építőanyagul. 9 Kiváltóívén felül jobboldali kávaszéle is jódarabon fennmaradt. 10 Ennek bélletét és ívét nagyméretű, ép barokk-kori téglából alakították ki s a régi ajtónyitást is ezzel az anyaggal falazták be.