Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Sarkadiné Hárs Éva: A Pécs, Káptalan u. 2.sz. épület díszítő elemei

A KÁPTALAN U. 2. sz. HÁZ DÍSZÍTŐ ELEMEI 5Й A középen kerek, zöld mezőben arany virágdísz, mely csillagszerű alakulatot képez, míg a körből sugarasan kiinduló drapp-sárga csíkokhoz 'kapcsolódik a szélmintához hasonló, körbefutó zöld-arany virágfüzér. Az almazöld és az arany finom színharmóniája teszi gazdaggá ezt a nemesen egyszerű mennyezetet. (XIV. t. 1.) . A IV. terem (6. helyiség) mennyezetének rekonstrukciós rajza nem mutat egységes képet. A tér közepét itt is köralakba komponált kacskaringós inda és virágdísz tölti ki. A sarkokon ugyanennek a mintának megfelelő díszítést találunk, melyből kiindulva, két egymással párhuzamosan haladó, vékony kék csík fut körül. Ez a csík áthalad a széleket és a sarkokat díszítő másik motívumon, egy az előbb leírttól élesen különböző, annál sokkal vaskosabb, geometrikus formákat mutató díszítésen. Valószínű, hogy itt két különböző időben készült, egymás felett elhelyezkedő festéssel állunk szemben, melyek a többréteges rámeszelés lemosása után, együtt kerülték elő. (XIV. t. 2.) Az utolsó, V. 'terem (7. helyiség) mennyezetfestésének uralkodó színe ismét a zöld. Középen nagy, gazdagon motivált rozetta, kék alapon zöld és halvány piros kereteléssel;. A széleken, a mintegy egy méter széles, pontokkal kísért sávot négyzetesen, sűrűn elhelyezkedő kis keresztecskék töltik ki. (XV. t. 1.) E mennyezetek rövid ismertetésével végére is értünk épületünk festészeti ábrázolásainak. Okleveles adatok hiányában, a töredékekben fennmaradt motívumokból és díszítésekből az épület feltárásának jelenlegi helyzetében — továbbjutni nem igen lehet. Kétségtelen, az épület festészeti emlékeivel kapcsolatban maradtak nyitott kérdések, rejtélyesnek tűnő, meg nem oldott problémák. Reméljük, talán a földszint további feltárása megvilágít majd olyan kérdéseket, amelyek a ma.még tisztázatlanokra is fényt derítenek. * Az épületről szóló ismertetés teljessége kedvéért beszélnünk kell még a homlokzatot díszítő Mária-szoborról, valamint az emeleti feljáró kovácsolt vaskapujáról, noha e két emlék nem a legújabb restaurálás eredményeként tűnt elő, hainem készítése óta eredeti helyén áll.

10 A Mária-szobor a bejárati kapu felett, az utcai homlokzaton van elhelyezve. (XV. t. 2.) Nem körplasztika, de a barokk szobrászat mozgalmasságához híven, a bal térdét felemelő, fejével kecsesen oldalra hajló nőalak a körplasztika teljességével! hat, szinte csak fodrosán lebegő köpenyével támaszkodik a falhoz. Mária alakját kis puttófejek veszik körül, míg a lába alatt elhelyezett címert balról egy felfelé kapaszkodó puttó tartja. A címer: Givovich nagyprépost címere, mezőjét egy oroszlán félalakja díszíti. Mint tudjuk, Givovich 1737-ben költözött be a házba s a birtokba vétel előtt azt alaposan rendfoehozatta. Minden valószínűség szerint tehát a prépost címerét díszítő, mészkőből faragott Mária dombormű az 1737-et közvetlenül megelőző időben készülhetett. Jelenleg eredeti helyén áll, azonban eléggé 'megkopott, restaurálásra váró állapotban. A feljárati folyosó vaskapuja a biedermeier kor ízlését tükrözi. (XVI. t.) Készítése az 1844-es lépcsőház áthelyezéssel hozható összefüggést«. A kapu sziluettje finoman rajzolódik ki a boltíves folyosó, illetve a lépcsőház szűk terében. Felső része a boltív hajlatának megfelelően félkörívben záródik és kacskaringós indamotívummal díszített. Alsórésze, a tulajdonképpeni nyíló szárny, két részes és három-ihárom mezőre tagolt. A legfelső mezőket egy-egy 10 Genthon István: Magyarország műemlékei с topográfiájában említi, 126. o.