Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez

100 FÜZES ENDRE Néha részegségükben kárt is csináltak, felgyújtották az egyik pincét vagy pajtát. Az öregek emlékeznek arra, hogy az őszi mulatozások idején némelyik gazda egy hétig is kint maradt a szálláson, ott mulatott a cimboráival. Az ebédet, vacsorát is úgy vitték ki nekik. Kedvelt szórakozás volt az ivóverseny is. Többen beneveztek, az volt a győztes, aki egy fertály bort (12 liter) meg tudott inni egy éjjel. Aki előbb lerészegedett, azt büntetésből az istállóba fektették a marhák közé. A szállásokon azonban nem volt mindig ilyen rózsás az élet. Ezt a látszatot csak a kellemes visszaemlékezés kelti. Telem bizony kellemetlen volt a nagy hóban kijárni etetni, itatni, illetve a kintalvónak bejárni étkezni a házhoz. Mert a szállásokon nem laktak kint állandóan. Sok helyen egész éven át kint aludt egy öreg vagy a szolgalegény, de a legtöbb helyen csak télen aludtak kint minden éjjel. Aki kint aludt, estefelé kiment a szállásra, megetette, megitatta a jószágot, majd maga is lefeküdt. Reggel ugyancsak etetett, itatott/ aztán ment be a házhoz reggelizni. Azután már bent is maradt, csak este ment ki ismét. Emlékeznek rá, hogy egyes gazdáknál a kukoricafosztás is a szálláson történt. Nagy társaság gyűlt ilyenkor össze, férfiak, nők vegyesen. Fosztás közben nótáztak, mókáztak. A gazdának illett ilyenkor borral megkínálni vendégeit. A szállásrendszer felbomlása. A XIX. század második felében nagy lendülettel indul fejlődésnek a földművelés. A második gabonakonjunktúra arra készteti a gazdákat, hogy most már ne csak önellátásra termeljenek gabonát, hanem piacra is, melyen nagy volt a gabona iránti kereslet. A gazdálkodás mindinkább kapitalista árutermelő gazdálkodássá alakult, a fő hangsúly a földművelésre tevődik. Hegyalján a szőlőművelés is továbbfejlődik. — Mindezt követi a szántóföldterületek kiterjeszkedése is. Sok legelőt és rétet törnek fel ebben az időben, mely az állattartás régi legeltető formájának alapjait ássa alá Az állattartás mértékének csökkenését azonban nemcsak ez okozta. A földművelés fejlődése gyorsabb igaerőt követelt, egyre kevesebb szarvasmarha igaerőt használnak és hirtelen megnövekszik a lovak száma. Ez pedig ugyancsak-a korábbi nagy marhatartás sorvadását eredményezte. Előmozdította ezt a hanyatlást a hegyhátiak konkurenciája is, ahol elsősorban a németek fejlett módszerű iistállózó állattartást fejlesztettek ki. — A hegyaljaiak a legelők és rétek megfogyása miatt istállózó marhatartásra kényszerültek, az állatállomány nagymérvű csökkenése miatt erre volt lehetőségük. Ez azonban jóval fejletlenebb volt a hegyhátinál, mivel nem mindig tudták a megfelelő takarmánymennyiséget biztosítani. Hegyháton is a megnövekedett gabonatermelés miatt sok rétet és legelőt törtek fel. Az erdővédő rendeletek és más intézkedések az erdei legeltetés lehetőségének megszűnését eredményezték. így a rétek és legelők fogyása, valamint' az erdei legeltetés eltiltása itt is az állattartás sorvadásához vezetett, bár a marhatartás istállózó formája sokáig megtartotta itt jelentőségét. Az állattartás csökkenésével tehát a szálláskertek legjelentősebb funkciója veszti el jelentőségét. Emellett a kapitalista gazdálkodás fejlődésével megnövekedett az áz igény, hogy a gazdasági épületeket és a cséplési, nyomtatási munkák helyét a háznál koncentrálják. Ez a komplex házhoz kötött gazdasági udvar igénye csakhamar a szálláskertes rendszer sírásója lett. A háztól távol levő is-