Dénes Andrea szerk.: Ehető vadnövények a Kárpát-medencében (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 13. Pécs, 2013)
Kóczián Géza: A gyűjtögető gazdálkodás vadon élő tápláléknövényeinek etnobotanikai értékelése
26 Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 13. (2013) Humulus lupulus L. - komló: A fiatal hajtásokat főzeléknek készítik el, hasonlóan, mint a zöldbabot (Bikái, Aknasúgatag, Felsőróna, Hosszúmező). Kövi (1980) levesnek készítette el. Lamium album L. - fehér árvacsalán: A virágot édes íze miatt gyermekek szopogatják. Lamium galeobdolon /L./ Nath. - sárga árvacsalán: A virágot édes íze miatt gyermekek szopogatják. Lamium maculatum L. - foltos árvacsalán: A virágot édes íze miatt gyermekek szopogatják. Lamium purpureum L. - piros árvacsalán: A virágot édes íze miatt gyermekek szopogatják. Oxalis europaea Jord. - sárga madársóska: A gyermekek nyersen eszik tavasszal, nyáron (Nagyatád, Aknasúgatag, Rónaszék). Rumex acetosa L. - mezei sóska: nyersen az összes helységben eszik, főként a gyermekek. Mártás kászül belőle, tejfellel, tojással habarják (Répáshuta). Podlubka készül belőle (Aknasúgatag, Rónaszék, Czifray 1830, Horváth 1979, Kövi 1980, Mauthner é.n.). Sambucus nigra L. - fekete bodza: A virágzatot kirántják tojással, zsemlyemorzsával (Tarany, Máramarossziget, Kresánek-Krejca 1977). Smyrnium perfoliatum L. - őzsaláta: Saláta készül belőle (Répáshuta, Borbás 1893). Taraxacum officinale F. Weber ex Wiggers - pongyola pitypang: Saláta készül belőle ecettel, fokhagymával, zsírral /öntött saláta/ (Tarany). Az apróra vágott levelet főtt tojással, olajjal, sóval ecettel keverik össze (Gyimesközéplok-Barackos). A gyimesközéplokiak a románoktól vették át ezt a salátát, ahogy ezt az adatközlő is elmondta. Tussilago farfara L. - martilapu: A fiatal levélből podlubka készül (Répáshuta, Rónaszék). „Töltikét” késztenek a levélből tavasszal (Gyimesközéplok-Barackos, Bánffyhunyad, Bikái, Felsőróna, Hosszúmező Kövi 1980). Urtica dioica L. - nagy csalán: Fiatal levélből tavasszal főzeléket készítenek (Tarany, Répáshuta). Csak azok ismerik, akik orosz vagy szovjet hadifogságban voltak. Régen podlubkát készítettek belőle (Áj). A fiatal csalánból a spenóthoz hasonlóan főzeléket készítenek (Aknasúgatag, Hosszúmező, Máramarossziget, Rónaszék). „Csihánleves” (Kövi 1980). Valerianella locusta (L.) Laterrade — salátagalambbegy: Saláta készül belőle (Nagyatád, Horváth 1979, Kövi 1980). Madársaláta (Mauthner é.n.). Fűszerként hasznosított vadon élő növények Allium scorodoprasum L. - kígyóhagyma: Az erdei munkások fokhagyma helyett használják (Répáshuta). Carum carvi L. — kömény: Az összes felsorolt helységben használatos fűszer, a romániai területeken a vadon található köményt használják, a többi helyen üzletben vásárolják. Ismeretes az összes felsorolt helységben a köménymagos, rántott leves, főként betegek részére készítik. Kenyérleves (Czifray 1830). Kenyérleves, borral készül (Horváth 1979, Kövi 1980, Mauthner é.n.). Káposzta- és kerekrépa főzelékbe teszik (Nagyatád Horváth 1979). Kenyérbe, savanyú káposztába és kolbászba tesznek köményt (Répáshuta, Romváry 1979). Glechoma hederacea L. - kerek repkény: Petrezselyem helyett használatos, levesbe teszik, ez a rántott leves fűszere is (Répáshuta, Borbás 1983).
