Dénes Andrea szerk.: Ehető vadnövények a Kárpát-medencében (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 13. Pécs, 2013)
Varga Anna & Molnár Zsolt: Ehető vadgyümölcsök és gombák gyűjtése egy bakonyi fáslegelőn
Ehető vadnövények a Kárpát-medencében 99 A vadkörte gyűjtése elterjedt és ismert volt az egész Kárpát-medencében (Ujváry 1957, Zsupos 1987, Gunda 2001, Dénes et al. 2012, Luczaj 2012). A télire való elte- vésről Hegyi (1978) így ír az Eszakkeleti-Bakonyról szóló munkájában: Elsősorban nyersfogyasztásra tették el télre polyva vagy gabona közé, ahol karácsony, újév tájára teljesen megbámult a bele, bőre aranysárgára érett és megpuhult. ” A vadkörtét legnagyobbrészt aszalással tartósították. Az aszalt vadkörtét csemegéként fogyasztották, illetve levest (cibere) készítettek belőle (Vajkai 1941, Ujváry 1957, Gunda 2001, Varga 2012). A dél-gömöri vadkörteaszalásról és további felhasználásáról így ír Zsupos (1987): Italában kenyérsütés után vetették be a kemencébe, ha nagy volt, hasogatva. Kétszer-háromszor kellett aláfűteni, mert ha hirtelen akarták aszalni, nagyon meleg kemencében, akkor felhólyagosodott. Csak úgy állt el, ha megaszalódott keményre. A napon is aszalták tepsiben. A padláson kiterítve vagy kosárban, szellős helyen tartották. Télen hoztak le belőle, megmosták és levesnek főzték meg. A fonóban az asszonyok ezt ették, mikor fontak a guzsallyal, attól volt nyál, nem álmosodtak úgy el." A vadalma gyűjtése és felhasználása a vadkörtéhez hasonló, de leginkább bort és ecetet készítettek belőle (Viski 1932, Ujváry 1957, Gunda 1965, Hegyi 1978, Zsupos 1987, Varga 2013). A madárcseresznye kizárólag bükkös, gyertyános-tölgyes erdőkből kialakított fáslegelőkön fordul elő, szemben az egész országban előforduló vadkörtével és vadalmával. A madárcseresznyét a Bakony észak-keleti térségében gyűjtötték és használták (aszalás, lekvárba ízesítőnek, rétesbe) (Hegyi 1978). Székelyföld hasonló növényföldrajzi adottságú területén, a Sóvidékén is gyűjtötték a madárcseresznyét. Termését frissen fogyasztották, és ágyaspálinkához használták fel (Gub 1996). A gombák közül Dél-Gömörben, hasonlóan a vizsgált területhez, a mezei szegfű- gombát, a mezei csiperkét és a májusi pereszkét a legelőkön gyűjtötték (Zsupos 1987). A fáslegelőkön folyó gyűjtögetés helyzete Hegyi Imre 1945 és 1970 között végzett néprajzi gyűjtést a Bakony észak-keleti térségében, ahol az általunk vizsgált terület is fekszik (Hegyi 1978). Ebben az időszakban a térség községi legelőit még legeltették, és az emberek többsége is hagyományos mezőgazdálkodásból élt (Hudi 2005, Varga és Bölöni 2011). Hegyi 1978-as könyvében a gyűjtögető gazdálkodás visszaszorulásáról ír, aminek oka szerinte az, hogy az „erdő- gazdálkodás egyre inkább kicsúszott az agrikúltura termelési komplexitásábóP'. A Hegyi által megfogalmazott komplexitás, a ma használt agrár-erdészeti rendszer fogalmával egyezik meg. A 20. században ezen használati komplexitás megőrzésében a községi legelőknek kiemelt szerepük volt. Ezeknek a legelőknek a többsége az erdősült vidékeken a fáslegelő élőhelytípusba tartozott (Varga és Bölöni 2009), és a közösségi tulajdonból kifolyólag mindenkinek teret biztosítottak a gyűjtögetésre. Az olaszfalusi egykori községi legelőhöz hasonlóan az egész országban a 20-dik század második felében a hagyományos legelőhasználat felhagyásával a fáslegelők becserjésedése és beerdősülése indult meg (Varga 2010). Ennek következtében visszaszorultak azok a nyílt, ligetes élőhelyek, amelyek a legelőkre jellemző vadgyümölcs- és gomba fajok számára szükségesek. A sűrű bozót az emberek számára is egyre nehezebbé tette a területek felkeresését. Mindemellett, ahogy az egyik olaszfalusi adatközlő is említette, a felhagyott területeken az országszerte megnőtt vadállomány a vadgyümölcsöt hamarabb elfogyasztja, minthogy az ember összegyűjthetné. Mindezek következtében az adatközlők szerint a gyűjtögető tevékenység szinte teljes mértékben visszaszorult az egykori községi legelőn Olaszfaluban. Hasonló folyamatok tapasztalhatók a Belső-Somogyban és a Bereg-síkon is (Varga 2012). A jelenlegi helyzet még pontosabb megértése szempontjából a fiatalabb korosztály tagjait is szükséges megkérdezni. Olaszfaluban jelenleg nem jelent
