Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Bátori Zoltán, Kis-Vörös Szabolcs, Tóth Nóra és Körmöczi László: A Nyugat-Mecsek dolináinak védett növényei
BÁTORI-KIS-VÖRÖS-TÓTH-KÖRMÖCZI: A NY-MECSEK DOLINÁINAK VÉDETT NÖVÉNYEI § | A Nyugat-Mecsek dolináinak védett növényei Bátori Zoltán 1 2, Kis-Vörös Szabolcs 2, Tóth Nóra 2, Körmöczi László 1 'Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, H-6726 Szeged, Közép fasor 52. zbatory@gmail.com, kormoczi@bio.u-szeged.hu 2Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, H-7624 Pécs, Iljúság u. 6. kvszasz@gmail.com, nori8722@gmail.com BÁTORI, Z., KIS-VÖRÖS, SZ., TÓTH, N. & KÖRMÖCZI, L.: Protected plants of the dolines in Mecsek Mts Abstract: Twenty-eight protected plant species were detected in the dolines of Mecsek Mts (South Hungary) between 2006-2010. We recorded also the distribution of the species in the dolines. The frequencies of occurrences of protected species are different among the southfacing slopes, north-facing slopes, doline edges and bottom of the dolines. Keywords: doline, protected plant species, N-facing slopes, S-facing slopes, doline bottoms Bevezetés A karsztos vízgyűjtő felszínéről a csapadék és az ott összegyűlt víz egy része a karsztosodó kőzet mélyébejut. A szivárgó és elnyelt víz a járatokat oldással, esetenként mechanikai koptató hatásokkal tágítja, és a vízelvezetés számos formai változatát alakítja ki (BORSY 1998). Ilyen forma a dolina (töbör, teber) és a víznyelő (ponor, ravaszlyuk, bujtató) is. A dolina lefolyástalan, zárt mélyedés, amely vízelszivárgás során alakul ki, illetve fejlődik. A víznyelők ettől különböznek, hiszen olyan lefolyástalan karsztos formák, amelyek kialakulása és főleg tovább fejlődése vízáramlással és nem szivárgással történik (VERESS 2004). A két felszínforma különleges klimatikus adottságai révén hasonló módon befolyásolja a helyi növényzetet, gyakran ritka, védett növényfajoknak nyújtva menedéket. Magyarország karsztos területeinek víznyelői és dolinái bővelkednek a florisztikai érdekességekben. JAKUCS (1951, 1952) szerint az Aggteleki-karszt dolináit és víznyelőit a környezetüknél ősibb növényzetük mellett a bennük meghúzódó dealpin elemek teszik érdekessé. A felszínformák lejtőiről olyan értékes növényfajok előfordulását mutatta ki, mint az Adenophora liliifolia és az Erythronium dens-canis. A Verő-tetői dolina oldalában, Festucetum sulcatae gyepben tenyésző „rendszertanilag nehezen elválasztható" Pulsatilla slavica-t a magyar flóra új növényeként említi. VARGA és mtsai. (2000) Aggtelek környéki töbrökben készített cönológiai felvételeiben számos, Magyarországon törvényes védelem alatt álló növényfaj fordul elő. Ilyen többek között az Adonis vernalis, Anemone sylvestris, Aster amellus, Carlina acaulis, Chamaecytisus albus, Gentianella livonica, Gymnadenia conopsea, Lathyrus pannonicus, Polygala major, Scorzonera purpurea. A hazai flóra nagy ritkaságai közül a Lathyrus pisiformis-t SZOLLÁT (1999) egy terebélyes töbör peremén, több mint 50 év után újra megtalálta. A terület dolináiban olyan montán elterjedésű védett növényfajok ( Aconitum variegatum subsp. gracile, Astrantia major, Daphne mezereum, Dryopteris dila-
