Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében

WIRTH-KOVÁCS-DÉNES-CSIKY: ELSZIGETELŐDÖTT DIVERZITÁSI CENTRUMOK PÉCSETT 63 A Havi-hegy táj használata, táj története A ma 247 m magas Havi-hegy és környékének tájhasználata minden történelmi korban nyomon követhető. Bár mind a római város, Sopianae, mind a középkori város falain kívül esett a Havi-hegy és a nyugati oldalán húzódó Tettye-völgy, forrásainak és az e területről hordott építőkőzeteknek meghatározó szerepe volt a város kialakulásában és életében minden korban. A környéken már a római korban is működhettek kőfejtők, a Havi-hegyen és a Tettyén jelentős mértékű kőbányászat azonban valószínűleg a 18. században kezdődött (

KRAFT ex verb.). Igen híres volt a pécsi agyag is, volt idő, „hogy mérője drágábban kelt, mint a búzáé. Össze is turkálták érte a Tettye-völgy oldalait", Zsolnay Vilmos is a Tettye környéken bányászta a legjobb agyagot (HANTOS 1940). Talán a legjelentősebb felszín-átalakítás Pécsett e városrészben történt. A Tettye-völgy talpát borító forrásmészkő bányászata, a havi-hegyi, tettyei, ill. a közeli gyükési mészkőbányák, valamint agyagbányák működése előtti állapotot nehéz elképzelni. A Tettye-völgy rekonstruált (valószínűsített) I. századi felszíne szerint (

KRAFT 2004) a Havi-hegy még a jelenlegi kis mértékben sem különálló hegy, hanem a Mecsek egy északról lejtő, déli nyúlványa. A jelenleginél 5-7 méterrel magasabb, felszíne kiterjedtebb, lejtői lankásabbak. A Tettye és a Havi-hegy között ma bányászattal megbontott, erodált terület található, mely miatt a Havi-hegy különálló hegy lett. A századfordulón készült kőbányaleltár (SCHAFARZIK 1904) szerint a Havi Boldogasszony hegyen kettő kőbánya működik (egyik keleti oldalon); az 1903-as, majd az 1920-as, 30-as években készült képeslapokon jól látható a hegy nyugati lejtőjén működő kőbánya (Borsy Károly képeslapgyűjteménye BML; Zsabokorszky Jenő, Günsberger Károly, ill. ismeretlen szerzőjű fotók a BMMI képeslap gyűjteményében). A havi-hegyi bányák az 1950-es években már nem működtek (VEZÉR ex verb.), bezárásuk után lakóházakat építettek a ma is jól kivehető bányaudvarokba. A tájhasználat más formái is jelentősek a területen. A Mecsek déli lejtőjének alján, a hegylábon ősi út húzódott, mely a Havi-hegy alacsony,