Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében

64 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 erdős vízválasztó küszöbén átvezetve, a síkon elterülő mocsarak kikerülésével a legkényelmesebb és legrövidebb út volt keleti és nyugati Baranya között (HANTOS 1940). A Tettyevölgybe is vezetett egy honfoglaláskor előtti ősi út (BARONEK 2000). A völgyben a 10. században veremházak (PARÁDI 1958), a középkortól egészen a 20. századig pedig barlanglakások is szolgáltak az itt élők lakhelyéül. Pécs legrégibbi, 12. századi (Mindenszentek) temploma e városrészben áll. A középkortól a török koron át az újkorig folyamatosan ismertek a Tettye-patakra épülő ipari létesítmények: gabona-, lőpor-, majd papírmalmok, valamint tímárműhelyek. A Havi-hegy több mint 300 éve vallási helyszín, mai nevét is a hegytetőn emelt Havas Boldogasszony Kápolnáról kapta. A kápolna eredetét, legendáját, a Havas Boldogasszony járványűző, betegségtől óvó szerepét több forrás is leírja (CSERKÚTI jegyz., HAL 1947, BARONEK 2000, BOROS 2008). Építése 1693 és 1698 közé tehető, a legvalószínűbb az 1698as év (BOROS 2008). Azóta minden év augusztus 5-én több napos búcsút tartanak a kápolna melletti területen; a búcsújárók az Ágoston térről a Felsőhavi úton jutnak fel a kápolnához. A hegy északi felén a havi-hegyi sziklán az első kereszt már 1745-től állt. A mai feszületet 1969-ben állították. Kiépített út sokáig nem vezetett a hegyre, azt 1930-ban építik meg délről (CSERKÚTI jegyz.). Bár már 1899-ben felmerül az útépítés igénye a Tettye felől is, és azt 1915-ben tovább szorgalmazzák, „terepi nehézségek" miatt az út nem épül meg. (Mecsek Egyesület Évkönyve, Titkári jelentés 1899, ill. Választmányi jelentés 1915.). Utat (Havihegyi út) az 1945-ös várostérkép (szerk. ERB Imre) jelöl először a Tettye felől. Az utat a hegytető szikláiba vágták. 2010-ben újabb út épült a területen, a hegytető keleti szegélyén, így a gépkocsi forgalom elkerüli a hegytetőt és a kápolnát. Létezett viszont egy ma már szinte felismerhetetlen, meredek, köves kocsiút a havi-hegyi szikla alatt, Gyopár út néven, mely a Hegyalja utca és a Böck János utca találkozásától indult (itt jelenleg becserjésedett közterület van) és a jelenlegi Gyükési utat érte el. A 60-as évekbeli utcatérkép még jelöli, de már az 50-es évek közepén sem használták (VEZÉR ex verb.). Az út nyomvonala mára teljesen befásodott, de jelenleg is külön helyrajzi számon jegyzik. A Havi-hegy déli, délnyugati lejtőjén 1722-ben már hét utca létezett. A lejtő aljának beépítése 1786 után, majd még jelentősebben 1828 után kezdődött (MADAS 1985). Az 1860-as évektől új vízvezeték is épül a Havi-hegy oldalában, a Budai külvárosi kutak táplálására. 1930-ban a Gyimóthy Gyula Pécs szabad királyi város Építészeti és gazdasági szakbizottságának tagja indítványozza, hogy „a város a Havi-hegyet, amely úgy fekvését, mint a rajta épült kápolna történetét tekintve Pécs egyik jellegzetessége, s amelyet évente búcsújárók ezrei keresnek fel, mielőbb vegye rendezés alá. Kívánatosnak tartja a hegytető befásítását, és az ott engedély nélkül épült kalyibaszerű házak lebontását.'''' Egészen a 1980-as évek elejéig a hegy lejtőinek felső része és a Havi-hegy teteje sem lakott, a korabeli térképek összefüggő zöldterületet jelölnek a hegytetőn. A szőlőskertek mellett, között virágos gyepek láthatók a területen, kevés fával (VÁGNER , VEZÉR ex verb.) Mára a terület lakóövezet lett, a zöldfelület a jelenlegi minimálisra csökkent és három részre szakadt. A beépítések következtében a hegy tájképi értéke is sokat romlott, hiszen a magas házak délről már a kápolna látképébe is betakarnak. A sziklás hegytető beépítése, szélforgóval, sörsátorral, teniszpályával, a kápolna szomszédságában szintén nem vált a terület tájképi értékeinek előnyére.