Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Ortmann-né Ajkai Adrienne és Horváth Ferenc:„A Mecsek-hegység déli síkja": A Drávamenti-síkság vegetációjának kistáji szintű elemzése a MÉTA adatbázis alapján

270 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 J. Láp- és ligeterdők J2 Éger- és kőrislápok, égeres mocsárerdők J4 Fűz-nyár ártéri erdők J5 Égerligetek J6 Keményfás ártéri erdők K. Üde lomboserdők KI a Gyertyános-kocsányos tölgyesek R, P. Egyéb erdők és fás élőhelyek RA Őshonos fajú, elszórva álló fák csoportja vagy egy egyed szélességű, erdővé még nem záródott „fasorok" RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők RD Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények P45 Fáslegelők, fáskaszálók, felhagyott legelőerdők, gesztenyeligetek P7 Ősi fajtájú, gyepes és / vagy erdősödő, extenzíven müveit gyümölcsösök Eredmények Áttekintés A természetközeli vegetáció (MÉTA kategóriák RD nélkül) területaránya a Dráva-síkon 18,5, a Fekete-víz síkján 19,2%, a Nyárád-Harkányi síkon mindössze 3,1%. A választóvonal a Cún-Páprád-Vajszló vonal, a két természetközelibb kistáj keleti része már a NyárádHarkányi síkhoz hasonlóan erősen átalakított táj (2.ábra). A három kistájban összesen 45 élőhelytípus fordul elő, az összes hazai 52%-a. A vízi, vízközeli élőhelyek szinte teljes skálája megtalálható: a nádasok és magassásosok (B) 8 típusából 7 (87,5%), a láp- és ligeterdők és cserjéseik (J) 7 típusából 6 (86%), a hínárnövényzet (A) 5 típusából 4 (80%). Élőhelyekben a leggazdagabb a Dráva hullámterét magába foglaló Dráva-sík (33 élőhely, 38%), a Fekete-víz síkja és a Nyárád-Harkányi sík valamivel szegényebbek (27, ill.26 élőhely, cca. 30%). A csökkenést a vízi és vízparti (A+B) és folyóparti (J3, J4) élőhelyek megfogyatkozása okozza (3.ábra). Vizes élőhelyek A hínárnövényzet (A élőhelycsoport) területileg nem, de változatosságát és előfordulási gyakoriságát tekintve a Dráva-síkon, a legnagyobbrészt itt előforduló holtágakban jelentős. A másik két kistájban - megtelepedésükre alkalmas vizek híján — csak elvétve kerültek feljegyzésre állományaik. A B élőhelycsoport (nádasok és mocsarak) összeterülete 660 ha, a teljes terület 0,5, a természetközeli vegetáció 3,7%-a. Ezen élőhelycsoport esetében, csak az előfordulást tekintve (5.ábra), kevésbé kifejezett a Nyárád-Harkányi sík "kiürülése", az erősen átalakult tájban a természetközeli vegetáció utolsó képviselői közé tartoznak a nádasok, magassásosok, csatornaszegélyek növényzete (Bla, B5, BA), bár területük mindösszesen csak 32 ha, a természetközeli növénytakarónak ez 3,2%-a. Az élőhelyek területi részesedését, illetve a csoporton belüli egyes típusokat külön-külön figyelembe véve ismét a Dráva-sík bizonyul a leggazdagabbnak: a B élőhelycsoport területe itt 420 ha (5,7%), és az előbb említett gyakori élőhelyeken kívül előfordulnak a B2, B3, sőt a lápi jellegű Blb (lápi jellegű nádasok) és B4