Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
II. A PÉCSVÁRADI EGYHÁZI NAGYBIRTOK ÉS BIRTOKKÖZPONT TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN
rabban megtörtént szabályozás szerint rendezik. 98 A lovas szolgák esetében is tapasztaltuk már, hogy korábban lezajlott pécsváradi eseményekre, kivívott eredményekre hivatkoznak. Ez mintha azt mutatná ismételten is, hogy területünkön a helyi viszonyoknál fogva, de kétségkívül a feudális úri szervezet kiépülésének és a kizsákmányolás növekedésének gyorsabb üteme folytán kevéssel előbb jutott forrpontra az ellenállás, még talán a XII. század utolsó évtizedeiben. Ugyanígy a conditionariusok 1258. évi említése minthogy általában a XIII. század közepétől bukkan fel a szabályozott szolgáltatással adózó örökös szolgák rétege a forrásokban - az elsők között végbement ilyen szabályozás kiharcolására utal. Ez esetünkben annál inkább így bírálható el, mert a coaditionáriusok abban a két falurészben, ősi lakóht lyukon tűnnek fel, melynek lakói már régebben megkezdett elvándorlással védekeztek uraik ellen, ezzel mintegy támogatva az ottmaradottak anarchikus, az úr tetszésétől függő szolgálatainak szabályozására irányuló - küzdelmét. Mintha a földesúr is ezzel a régi, ,,szokásszerű" szolgálati rendet felváltó, talán mérsékeltebb rendelkezéssel próbálta volna - elég későn - az elnéptelenedés további útját állni. Pécsvárad két forrásának környékén az 1258. évben még szórványként említett maradvány rétegek a század végén már nem mutathatók ki. A birtokszékhelyen is feltűnik azonban, hogy nem minden örökös jobbágy, hanem csak a két forrás körül maradottak kerültek a conditionariusok helyzetébe. A Váralja lakói ebből a szabályzatból teljesen kimaradtak, üres telkeikbe nem is települtek, majd azokat a hospesek falurészéhez csatolták. A szolgáltatások szabályozása ezek szerint nem volt egységes, ezek élén pedig a két forráshely körül lakók vívták ki a könnyítéseket, s ebből az ott előkelőkként emlegetett jobbágyok sem maradtak ki, noha küzdelmük inkább az úrvonalon maradásért folyt. Említettük már Farkas és Jakab hetényi királyi serviensek perét Hysi pécsváradi apáttal 1212-ből. Az ügy végül az esztergomi érsek elé került, ki elmarasztalta Hysi apátot, kártérítést szabott ki rá, melyet Hysi sokáig vonakodott teljesíteni, mire újból elmarasztalták, szabadnak mondva ki Farkast és Jakabot az ellenük támasztott követelményeket illetően. A két hetényi jobbágy ügye" olyan birtokos függő rétegről tanúskodik a nagybirtok határain belül, mely szolgái munkájával termel. A földesúr függő kötelezettségeik kiterjesztésére törekszik ugyanakkor. Kétségtelennek kell ui. mondanunk, hogy Farkas és Jakab valóban az apátság jobbágyai voltak. Eredetüket a közeikorú interpolált alapítólevél 200 szabad vitézének adata világítja meg. Ezeket a szolgálónépek élén felsorolt, a kolostor környékén fenyegető zendülés lehetőségének indokával odatelepített katonákat nézetünk szerint más vidékekről telepítették 1)8 SÖRÖS-ERDÉLYI 1902-1916. Oklevéltár I. 89. sz. 09 ÁUO VI. 355-56 ; HOLUB 1944-45. 6: a jobbágy elnevezésről. Dolgozatunkban magunk is „szolga" elnevezéssel jelöltük a tárgyalt időszakban alávetésbe került rétegeket, mert a „jobbágy" név még nemdolgozó birtokos előkelőket jelöl ebben az időben. még a XI. században, adománybirtokosokként, királyi rendeletre. Talán ugyancsak az alapítás és a templomszentelés közé cső időben. Nem képzelhető el ui., hogy ily rendeltetéssel magának az itt élő nemzetségnek vagy nemzetségeknek soraiból emelték volna ki a katonákat, lévén annak akkor s utóbb is éppen a terület birtokos szabadjainak sokasága legveszedelmesebb ellensége. A zendülés lehetőségének régi, XI. századból eredő emléke igen réginek és kiinduló jogállásában, vagyoni helyzetében egyaránt a dolgozó kisbirtokos szabadok felett álló rétegnek mutatja már kezdettől a 200 szabad katonát. Hadkötelezettségükön kívül 12 lovas kiállítására voltak kötelesek, mikor az apát a király látogatására indult. 1212-ben a servitiumok sérelme arra mutat, hogy a gazdasági haszonnal nem járó katonai kötelezettségeken felül - a szervezettsége fejlett fokára jutott nagybirtok védelmében is sokat serénykedő - Hysi apát egyéb szolgálatokkal, servitiumokkal iparkodik már igénybe venni növekvő gazdasági erejüket. 100 A központi birtoktömbben csak ily kikiváltságolt helyzetben erősödhetett meg olyannyira ez a birtokos réteg, mint azt Farkas és Jakab vagyoni helyzete mutatja. A per eldöntéséből pedig kitűnik, hogy valóban volt - persze nem annyira jogi, mint ténybeli, politikai alapja a jobbágyok ellenállásának, s ez az alap a kisebb birtokos úri rétegnek némi tömbbázissal is rendelkező, országszerte kifejlődőben levő szembehelyezkedése volt a helyi nagybirtokkal. Ez a mozgalom az esztergomi érseket a nagybirtokra nézve kedvezőtlen döntésben úgy befolyásolhatta, hogy itt volt alap arra, hogy egykor valóban fejedelmi, illetve királyi adomány útján kapták e katonák birtokukat. Röviddel a per után hamisított alapítólevél szerkesztői be is írták az alapítólevélbe: „Nobiles autem sive ignobiles, infra terre ipsus monasterii circumseriptionem possessiones habentes, si post temporum c u ri eu 1 a ex dominatione nostra (ac. Stephani regis) obtinuisse dixerint, et contumelia affeeti ecclesie contrarii vie eius populo extiterint cum rebus mobilibus expellantur, quia quod Deo contulimus, id offerc homini nequaquam debuimus. Quod si Abbatis iperio non recesserint potestas re gis, ablatis rebus omnibus, cos crudelitcr cxpellat, ne palliata iniquitas in monasterii populet exeidium." Azaz, ha az apátság birtokain élő birtokosok i d ő jártával az állítanák, hogy birtokukat a királytól kapták, s így a király és nem az apátság jobbágyai volnának, ingóikat elvéve űzessenek ki. S ha az apátnak nem engedelmeskednének, űzze ki őket a király, elkobozva mindenüket. A pécsváradi nagybirtokon a feudális szervezettség, tehát az apát és a kisebb urak számára biztosí100 SÖRÖS 1912. 16; SÖRÖS-ERDÉLYI 1902-16. Oklevéltár I. 45, 46, 56, 70. sz.: e ténykedéseket Hysi apátnak tulajdonítjuk a pápai megbízatásokat is beleértve; FEJÉR III/2. 118: e gyakori ténykedések összefüggésbe hozhatók az oklevélhamisítással, időben ezzel egybeesnek: 1212-1228. Farkas és Jakab követelésében pedig előttünk áll a kor jobbágygazdaságainak összetétele: 50 ekeföld szántó, 4 szőlő, 5 rét, 3 erdő (ti. ennyi illetőség a közös határból), 2 malom, 2 pince.
