Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
II. A PÉCSVÁRADI EGYHÁZI NAGYBIRTOK ÉS BIRTOKKÖZPONT TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN
1 228: Monasterium sancte Dei Genitricis Marie et sancti Benedicti ad radicem Montisferrei . . .' 9 : 1212: Abbas Waradiensis... 80 ; 1215-1227: ugyanígy. 81 ; 1225: abbas monastery de Subradicem montis ferrei Waradiensis... 82 ; 1228: Ecclesia B. Benedicti Varadiensis, de radice ferrei montis... 8 '; 1230: Abbas dc Ferreo Monte . . . 84 A hagyományos elnevezést 1212-től egy teljesen új váltja fel, bár a régi is még évtizedeken át előelőtűnik. Ez az új név a település Warad, azaz Várad neve János esztergomi érseknek a hetényi serviensekkel kapcsolatos bizonyságlevelében. 1230 táján egészen elhagyják az utóbb csak alternatív módon használt „vasashegyi" elnevezést. Kétségkívül az összeépülést, egységesülést jelzi az új név, mely „váracskát, kis várat" jelent, és miként Váralja falurészének neve is a kolostor körül élő szolgaállapotú nép szemléletéből született, mely várat, erősséget látott a feje felett emelkedő épületcsoportban, melynek földesura, az apát uralkodik felette. A Várad név a tatárjárás előtt, a Váralja név pedig később merül fel, noha ez a település úgyszólván a kolostor felépülése óta megvolt. Mindkét név várra, legalábbis várszerűen ható monostorra utalnak a XIII. század elejétől már a tatárjárás előtt, s következtetést engednek arra, hogy az épületek fallal voltak körülvéve, mely nyilván a hegyfok meredek szélein húzódott. A településen belül a hospesek falurészét Gyulakutjától Csigerkútjáig Nouo Pech = Üj Pécsnek nevezik 1258-ban, a Gyulakútjától a nagyútig terjedő részt pedig Olaszfalvának Váralja telepével szemben. Az a körülmény, hogy a legkorábbi utalások településhclynevet egyáltalán nem említenek, hanem csak az egyházi alapítás védőszentjének nevét, majd az alapítás idején is nyilván közkeletű Vashegy nevét használják a hely megjelölésére, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen a helyen település nem volt, vagy hogy az alapítás hívta volna életre. Ebben az utóbbi esetben valamely egyházi vonatkozású, az alapítással kapcsolatos névadásnak kellene mutatkoznia, mint pl. Garamszentbenedek vagy a szomszédos Szentlászló esetében. 8:1 A hely neve azonban nem egyházi, hanem nagyon is világi jellegű, a monostori és templomos helyen is az úri hatalomnak alávetett emberek szemléletét tükrözi. Ugyanezt a jelenséget, az egyházi névadás hiányát látjuk a vidék legkorábbi templomos helyeinek esetében, mint Komló, Hetény, XII. századi betoldás az alapítólevélben. 80 ÁUO VI. 355-56. 81 SÖRÖS-ERDÉLYI 1902-10. Oklevéltár 45, 46, 56, 70, 71, 89. sz. 82 HO VIL 10-11. 8:3 FEJÉR III/2. 118. 84 SÖRÖS-ERDÉLYI 1902-1916. Oklevéltár 109. sz. SÖRÖS 1912. 444. 85 A bencések jellegzetes, középkori templomvédszentjei: Benedek, Márton, Péter. FEKETE-NAGY 1937. 422: falualapításaikat, egyházépítéseiket csak ez a patrocinium kíséri. SCHWARTZ 1933. 187: Ha a templomot a települések közül abban építik fel, mely központi fekvésű, - tehát ha a település már megvan — a patrocinium nem lesz névadó. (Pl. Pécsvárad.) Ellenben, ha a templomot a meglévő településeken kívül építik fel, hogy fekvése központias legyen, s hozzá falu épül, ami többnyire bekövetkezik, a falu a templom nevét veszi fel. (Pl. Fehéregyház.) Hird, Pereked, Nivegy, Babarc esetében, szemben Fehéregyházzal, Himesegyházzal, Szentivánnal, melyek helynevei templomalapításokhoz fűződnek. 86 Komló, Hetény, Hird, Pereked, Nivegy és Babarc tehát a templomalapítások idejénél régebbi településeknek mutatkoznak, míg Fehéregyház és rokonnevű társai az ott végbement templomalapítással kezdték meg életüket. 8 ' Várad is azon települések sorába tartozik tehát, melynek névadásában nem hagyott nyomot az egyházalapítás, noha itt ez az aktus országos jelentőségű volt. így ez alapon Pécsvárad is az 1000. év táján történt alapításnál korábbi településnek volna mondható első pillantásra. Felhívtuk már a figyelmet arra, hogy a hely urai, az apátok címzésükben - amire legkorábban a XIII. században találunk anyagot - hol vashegyi, hol várad i, hol vashegyi-váradi apátnak nevezik magukat. Különösen tanulságos Miklós apátnak a sarlósi bérlet esetével kapcsolatos címhasználata: „Nicolaus abbas Monastery de Subradice Montis ferrei Waradiensis" 1224-ből. A XI. század elnevezése mellett előrcnyomulóban van az új név, melyet korábban hivatalosan nem használtak, pedig a helynévadás gyakorlatában a tihanyi alapítólevél jól ismert adata: feheruuaru-Fehérvár megnevezése szerint a vár főnév a középkori Magyarország központjainak elnevezésénél használatos volt. 88 Azt kell mondanunk tehát, hogy ez az összetétel nélküli, később felmerülő helynév az apátság alapításával, a kezdetben bizonyára szerényebb monostornak várszerűvé válásával kapcsolatos. Az irodalom - nyilván hagyományból - megtartja a régi helynevet, és egy ideig párhuzamosan használja az időközben szokássá vált új elnevezéssel. Az egyházi névadás hiánya ennél az országos jelentőségű alapításnál tehát bizonyos értelemben a település régebbi meglétére vall, csakhogy a hely régi nevét pontosan nem tudjuk megállapítani. Településünk egy hegyfokkal elválasztott két szomszédos forráshely körül kialakult település egyesüléséből jött létre azt követően, hogy az apátság a hegyfokon megtelepedett. A két szomszéd telep éppen az apátok telepítési tevékenysége következtében egyesült a jelek szerint a XIII. században, legkésőbb a XIII. század első felében. Lehetséges, hogy a két forrásnak 80 KOLLER II. 460-61. - 1335: Alba Ecclesia az apátság exemptus plébániája a pápai tizcdlajstromokban ; CSÁNKI 1890—1913. II. 465. olvasása szerint Feyrhaz a tizedlajstromban, míg KOLLER hibásan Reychaz-nak olvassa; ZICHY VI. 550-51. 1419: Feyregaz, Feyreghaz; Dombai János a szcbényi Fehéregyház dűlőben kiásta templomának maradványait; CSÁNKI 1890-1913. II. 491: Himes(egy)ház - Himesháza a Geresdi táblán; KOLLER II. 406-07. - 1333: NÍmugh, 1335 : Nimeg a pápai tizedlajstromokban, szintén az apátság exemptus plébániája; CSÁNKI 1890-1913. II. 558. 1352: Nyuigh. CSÁNKI Nivegynek, KARÁCSONYI (1891. 76, 100.) Nyüvednek írja. 8/ Ld. előbbi jegyzetünket. 88 BÁRCZY 1941. 40; ZICHY I. 1: a Warad helynév az 1093. évi hamis bátai alapítólevélben, Nyárád határleírásában is olvasható. Vö.: SZENTPÉTERY 1930. 11. A helynév legkorábbi előfordulásait ld. az apátok címhasználatánál. Források hiányában a XII. századból a helynevet nem tudjuk kimutatni, de hogy használata a XII. században már megkezdődhetetett, elárulják a címzések, melyekben felváltva és együtt mindjárt a XIII. század elején feltűnik a váradi elnevezés.
