Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

II. A PÉCSVÁRADI EGYHÁZI NAGYBIRTOK ÉS BIRTOKKÖZPONT TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN

a középkoron át továbbra is használatban maradt neve egyszersmind a környezetükben kialakult teleppárnak is helyneve volt, mert a középkori Pécsvárad megfelelő teleprészeit továbbra is e nevekkel illették.

89 A Warad-Várad elnevezés fokozatos térhódításának t^hát az a településtörténeti jelentősége, hogy kifejezi az egységes település létrejövetelének fokozatosságát, a két telep egyesülését. Ebben az értelemben érdekes tehát az egyházi névadás hiánya a helynévben. Településünk fejlődésének eddig figyelemmel kísért állomásai a termelőerők és a magyar társadalom 89 FEJÉR (IV/2. 490-93) hitelességének kérdéséről ír SZENTPÉTERY (1930. 370.). fejlődésének XI-XIII. század között végbement gyökeres átalakulását a településtörténet eszközeivel mutatták be. Ha a nagybirtok kezdeti, már akkor is jelentékenynek mondható állományát és annak a XIII. századig megfigyelt növekedését Pécsvárad településének történetével vetjük egybe, azt tapasztaljuk, hogy a birtokszékhely a nagybirtok számszerűen, külsődlegesen rohamos fejlődésével nem halad együtt, mögötte soká lemarad. Népének ugyanaz volt a sorsa, szerepe a nagybirtok életében, mint az egyebütt lakó népeknek: eredetük szerint a szolgaság különböző fokaira taszította őket az apát-földesúr s a különböző járandóságok szolgáltatására kényszerítette. 2. kép. Pécsvárad térképvázlata az 1259. évi oklevél határleírása alapján. 1. a monostor, 2. Csigerkútja, 3. Thenes fia, Gergely háza, 4. Lenguench fia, János háza, 5. Urban háza, 6. Hotfyng fia, Bok háza, 7. a németek utcája, 8. Gyulakútja, 9. (Szent Miklós) Szent Péter temploma, 10. Mindenszentek temploma, 11. Gergely pap háza, 12. a felső piac, /3. az alsó piac, 14. Régi Kálvária.