Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA
PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA I. A VASHEGY TÖVI MONOSTORALAPÍTÁS Az I200. év táján készült Pray-kódexbe egy régebbi kódexből illesztették be a Pozsonyi évkönyvnek nevezett esemény jegyzéket. Ennek 997-től 1060-ig terjedő első, megkülönböztethető feljegyzéscsoportja a kutatók szerint valószínűleg Pannonhalmán bencés szerzetesek vezette egykorú évkönyvből, annalesből való. E legkorábbi részben az 1037. év eseményeiül a következőket sorolják fel: „Dedicatum est monasterium S. Bencdicti et Stefanus rex mortuus est et Petrus in regem elevatur" - azaz felavatták Szt. Benedek monostorát, István király meghalt, és Pétert királlyá választották. 1 Ezek a sorok a Pécsvárad hegyfokán épült bencés térítőmonostor legrégibb tanúi. Ezen XI. századi eseményekhez közel álló korban - 1083-ban vagy valamivel előbb írt - István király Nagy Legendája, a magyar állam- és egyházszervezés korának fontos forrása 7. fejezetében így emlékezik meg a Benedekről elnevezett monostor alapításáról : ,,. . . Ascericus abbas ... ad radicem Montis Ferrei cenobium sub titulo sancti patris Bencdicti construxit..." - azaz Ascherik apát ... a Vashegy lábánál Szt. Benedek atyáról elnevezett szerzetesházat épített stb. Az elbeszélés az eseményt az előző fejezetben említett Koppány-felkelés 998-ban történt leveréséhez fűzi, közvetlenül azt követően adja elő, s a mártonhegyi pannonhalmi alapítással együtt ennek a sorsdöntő fordulatnak gyümölcseként mutatja be. 2 A védőszent neve, a patrocinium alapján megállapítható, hogy az 1038-ban az államszervező király halálával egy sorban feljegyzett, tehát kiemelt fontosságú egyházavatás annak az alapításnak volt záróaktusa, amely a Koppány-felkelést követően, az 1000. év táján történt a Vashegy lábánál. Más ilyen elnevezésű kolostor a XI. századból ugyanis nem ismeretes. 1 SZENTPÉTERY 1937.125; ENDLICHER 1931.55: a Pozsonyi Évkönyvek vagy Kis Krónika alapján: „Dedicatum est monasterium S. Benedicti, Stephanus rex mortuus est, et Petrus in regem elevatur." V.ö: MARCZALI 1896 362 után közölt hasonmással. A Pozsonyi Évkönyvben oszlopba írt évszámok sorában 1036 után kétszer egymás után áll az 1037-es évszám, közülük az 1036 utáni második helyen áll az idézett bejegyzés, amiből következik, hogy az 1038-as évre vonatkozik, a király halálának évére. 2 SZENTPÉTERY 1938. 378-83. Első emlékeink egyike sem jelöli meg közelebbről az alapítás helyét, csak a védőszent nevét és a Vashegy tövét említik, noha a Kálmán király megrendelésére készített hivatalos iratot (írója Hartvik püspök :! ) a XI. század végén, a Pozsonyi évkönyvnek kétségkívül későbbi feljegyzéseit meg az 1200. évek körül foglalták írásba, oly időben, mikor a közeli környéken - úgy látszik - ismert volt a Várad helynév is. A bihari és a baranyai Váradot nem egyszer cserélték fel egymással.' 4 Akadt olyan nézet is, hogy a pécsváradi monostort eredetileg Vasason alapították, és csak a XII. században emlegetett tűz után helyezték Pécsváradra.'' E téves nézetek oka éppen az apátok lassan alakuló és váltakozó címhasználata, melyet később szemlélhetünk. A monostor helyét tehát a mai Pécsváradon, a Zengő - középkori nevén Möns Ferreus, azaz Vashegy - lábánál, a hegytető lépcsőzetes lejtőjén, egy olyan magaslaton jelölték ki, mely természet adta védelmet s egyszersmind tartós, letelepült életmódot is biztosított. Tanulmányainkban az idővel egyházi és államszervezési szempontból jelentékennyé fejlődött apátság történetét kísérjük figyelemmel. A térítőközpont látszólag eseménytelen életével jelentős szerepet játszott az államalapítás korában, különben nem emlegetnék 1038-ban a király halálával együtt a kolostor felszentelésének mozzanatát. A Pozsonyi évkönyvbe csak a legjelentősebbnek ítélt eseményeket iktatták. A bencés rendtörténet 1912-ben megjelent XII. B. kötetében a szerkesztő, Sörös Pongrác pannonhalmi főiskolai tanár az elenyészett bencés apátságok, közöttük a pécsváradi történetéről adott vázlatot. 0 Inkább csak adatközlő, krónikás jellegű előadása Pécsváradot a magyarországi bencés rendtörténct részeként tárgyalja, anyaga mindvégig a rendtörténet keretei között marad. A Zengő vidékének, Kelet-Baranyának gazdaság- és társadalomtörténetét tanulmányozva számos újabb adat került elénk, és Sörös anyaga is sok tekintetben beszédesebbé vált. A keresztény középkor, az államszervezés koráról új, teljesebb kép bontakozott ki előttünk. A teljesebb és igazabb kép megrajzolásához mind a középkorra, 3 SZENTPÉTERY 1938. 411. 4 ORTVAY 1882. 198, 408. 5 GYÖRFFY 1969. 216. 6 SÖRÖS 1912.
