Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA
mind az új és a legújabb korra nézve még további, főleg levéltári kutatások szükségesek. Mindezek folytán az itt következő tanulmányok még mindig távol állnak attól, hogy egyrészt a források feltárása, másrészt anyaguk feldolgozásának tekintetében valaminő viszonylagos teljesség igényével lépjenek fel. Eredményeink összefoglalásában az a szándék vezetett, hogy egy lépéssel ismét közelebb jussunk Pécsvárad történetének immár sokfelől sürgetett megírásához. 2. A KÜLHONI SZERZETESEK BEHÍVÁSA ÉS LETELEPÍTÉSE. A KOPPÁNY-LÁZADÁS. A PÉCSVÁRADI MONOSTORALAPÍTÁS ISTVÁN KIRÁLY NAGYOBBIK LEGENDÁJA SZERINT A feudalizmus útjára térő magyar uralkodók, Géza majd István az ezredik év beköszöntése előtt két monostort alapítottak. Egyet Szent Márton hegyén, Pannonhalmán, a másodikat valamivel később, a Vashegy lábánál, a későbbi Pécsváradon. A pécsváradi monostor első lakóiról s az első apát, Asztrik személyéről szóló adatainkat Györffy György forráskritikai elemzése alapján korrigáltuk, 7 s az ő előadásában közöljük: A „népek" térítését az uralkodók saját udvarukban kezdték, mint azt István király vagy a kijevi fejedelem udvarában is szemlélhetjük. István király egyházszervezetének sajátosan udvari kezdeteire jellemző, hogy tíz püspöksége közül majdnem mind ott létesült, ahol a királyi család tagjai állandóbb lakhelyüket tartották. Bátran feltételezhetjük, hogy ezek élére részben az udvarban tevékenykedő térítőpüspökök kerültek: pl. Domokos, az első érsek, vagy Gellért, a szerzetesből lett udvari nevelő, majd Csanádi püspök. Az Árpád-kori királyi monostorokról pedig egymás után derül ki, hogy eredetileg királyi udvarhelyek, curtis-ok voltak, melyekhez 1-2 királyi kápolna tartozott. A monostoralapítás lényegében egy udvarháznak, kápolnáinak és a hozzá tartozó gazdasági szervezetnek egyházi célra való felszentelését jelentette. Ilyen volt az elsők közül Pécsvárad, Zalavár, s talán maga Pannonhalma és Bakonybél is. S ha az egyházi hagyomány azt tartotta fenn a fejedelmi udvarba került térítő-szerzetesekről, hogy Pannonhalma vagy Pécsvárad apátjai voltak, komoly okunk van feltenni, hogy ezek kezdetben az itteni udvarházakban tevékenykedő térítők voltak. 8 Sok találgatásra adott alkalmat a Pécsvárad első apátjaként ismert Asztrik apát, későbbi esztergomi érsek, a Közép- és Kelet-Európa szempontjából fontos lépés diplomáciai lebonyolítója: a II. Szilveszter pápától Istvánnak koronát hozó küldöttség vezetője. Asztrik (szerzetesi nevén Anasztáz) 9 Szt. Adalbert körében tűnik fel, mint annak klerikusa. Származási helye bizonysággal nem állapítható meg. Valószínű7 GYÖRFFY 1969. 199-225. 8 GYÖRFFY 1969. 213: a térítések udvari kezdeteiről. 9 G YÖRFFY 1969. 216: Asztrik-Anasztázról. leg a római Szt. Elek és Bonifác kolostorból követte Adalbertet Csehországba. Ez az előzmény indokolja későbbi itáliai küldetéseit. Csehországban Adalbert munkatársa volt; Adalberttel 996/997-ben ment Lengyelországba, ahol a mestere által alapított Mcstrisi (a mai Miedzyrzecz - Meseritz) monostor apátja lett. Asztrik-Anasztáz legkésőbb iooo-ben jött Magyarországra, István fejedelem udvarába. 995-1004 között itt élt monachusként az ugyancsak Adalbert köréből származó Radia, 10 s 995-ben maga Adalbert is megfordult Magyarországon. 11 Valószínűleg még az 1000. év őszén indult el Asztrik Itáliába II. Szilveszter pápához a koronáért. 1001 áprilisában újra Itáliába megy, Ravennába a magyar egyházszervezés írásos megerősítése végett. 12 Pécsváradról bizonyosan csak annyit tudunk, hogy 1038-ban szentelték fel, s ez a késői dátum kétségessé teszi, hogy Asztrik 1001-1002-ben már a monostor apátjaként tartózkodott itt. Sokkal inkább lehetett ő az ekkortájt itt sokat időző királyi udvar egyházi tanácsadója, megtartva apáti címét is. Erre mutat, hogy a monostorhoz 2 királyi kápolna tartozott a XI. században. 13 Hogy Asztrik kezdetben pécsváradi apát volt, alátámasztja a Gellért-legenda adata, miszerint Gellért egy időt töltött Anasztáz pécsváradi (Waradiensis) apátnál. 1 "'' Nincs okunk kételkedni abban, hogy Asztrik-Anasztáz eszközölte ki a királynál a pécsváradi monostor megalapítását. 10 Lehetséges, hogy az itt időző udvarnál töltött 1004-ben hosszabb időt Asztrik pályatársa, a Szt. Bonifác néven kanonizált Querfurti Brúnó, ki egy ideig szintén a római Szt. Elek és Bonifác kolostor szerzetese volt. Első magyarországi útját (1004) követően kapta a térítő érseki címet, majd második útján, 1007 körül ismét kiment téríteni a „fekete magyarok" közé, s további kelet-európai utazásai során Poroszországban mártírhalált halt. If ' A 70 évet meghaladó szájhagyomány szerint Asztrikkal a magyar udvarba jött tanítványa, „Bonifác", aki Asztrik után pécsváradi apát lett. Kiment téríteni Magyarország alsó részeibe, ahol nyakán kardtól megsebesült, ebből kigyógyult, de utóbb nem fosztatott meg a vértanúság koronájától. Sebesülése mondai motívumnak tekinthető, 1 ' a mondából azonban következtethetünk a monostor szerzetescinek, apátjainak távolabbi, délre, keletre irányuló térítőútjaira. Asztrik 1002 után a magyar egyházszervezésben vállalt oroszlánrészt, és rövidesen Kalocsa püspöke lett. Sebestyén, esztergomi érsek betegeskedése idején három évig annak tisztjét töltötte be, 18 s utóbb Esztergomba tette át székhelyét. 10 GYÖRFFY 1969. 212. 11 HÓMAN 1935. 172. 12 GYÖRFFY 1969. 216. 1:1 GYÖRFFY 1969. 214-15. M GYÖRFFY 1969. 210. ir > GYÖRFFY 1969. 215. 16 GYÖRFFY 1969. 215: Bonifácról. 17 GYÖRFFY 1969. 215 18 GYÖRFFY (1969. 216) figyelmeztet a három év folklorisztikus tartalmára. Sebestyén felgyógyulása után Asztrik palliummal tért vissza Kalocsára. Ha igaz Kalocsa ezúton érsekséggé való emelése, Asztrik Sebestyén halála után bizonyára visszatért Esztergomba. Halálának éve ismeretlen.
