Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA

ügykezelést, nagy jártasságot kívánt. Később több­ször is találkozunk a konvent világi jegyzőivel, lite­ratusaival, akik a mind nagyobb arányú hivatali munkát végezték, s a jelek szerint maguk is jelentős hasznot húztak a nagybirtok jövedelméből, éppúgy mint a konvent is. Jordán, a következő apát a szekszárdi kolostorból került Pécsváradra. Sörös a fennmaradt emlékek sze­rint előkelő származású, nemes embernek tartja Jor­dán apátot, akinek vagyonos rokonsága volt. Jordán az ötvenes években uralkodott, s nevéhez egy na­gyobb szabású építkezés fűződik. 1350. körül pala­tiumot, palotát építtetett a monostor mellett, a vár­ban. A költségek láthatóan nagyobbak voltak, mint amire számított, mert egy kúriát is eladott a Fel­városban, hogy árát az építkezésre fordíthassa. 8 ' For­rásainkban csak később derül fény arra, hogy Jor­dán valójában külön apáti lakosztályt épített. Ezt „habitatio maior abbatis" néven említik. 88 A külön asztaltartás és különálló lakás a Regula szerint meg­illette az apátot, de hogy erre a célra külön „pala­tiumot" építsenek a kolostor mellé, azt csak a XIV. századi anyagi és szellemi felvirágzás körülményei magyarázzák közelebbről. A nagy hiteles helyi for­galom - alkalomadtán egyszerre ötven ember jelent meg eskü letételére s még több tanúvallatások al­kalmából - nyilván zavarta a kolostor életét, s emellett az apát úri és főpapi pozíciója is megfelelő külön helyiségeket tett már szükségessé. A palatium­ról az írott emlékek alapján csak annyit tudunk, hogy a várban állott. Arra, hogy a pécsváradi monostorban a XIV. szá­zad derekán emelkedett legmagasabbra a szerzetesek létszáma, abból következetethetünk, hogy a negy­venes és ötvenes években nagyobb a tisztségviselő szerzetesek száma, mint bármikor volt. így 1348-ban a prior mellett dékán is van a tisztségviselők között, 1358-ban pedig a prioron kívül subpriorról is hírt ad egy hiteles helyi kiadványuk. 8!l A Regula szabá­lyai alapján ez a jelenség a rend tagok számának növekedésével kapcsolatos. A -virágzás korának a hanyatlás tünetei mellett az apátság önálló apátválasztási jogának felfüggesz­tése, pápai reservatióba kerülése vetett véget 1368­ban. 90 PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA Ulrik apát (1364-) halála után került pápai re­servatióba a pécsváradi monostor. Ezzel a pápa bi­zonyos javadalmak adományozását magának tartotta fenn, illetve felfüggesztette a pápai fenntartás ide­jére. 1 " Az apátság egyházjogi helyzetét igen megza­87 ANJOU VI. 562-63. 88 KOLLER III. 373-76. 80 ZICHY II. 309-11. III. 123-24. 00 SÖRÖS 1912. 20. ! " SÖRÖS 1912. 20: c pápai intézkedés juttatja később az apátságot kormányzók kezére. A szentszék még Ulrik apát idejében - így mondja az utódát kinevező pápai bulla - ma­gának tartotta fenn az apáti tisztség betöltésének jogát, s ennek megfelelően 1368. II. 7-én az eddigi dombói apátot, Pált nevezte ki V. Orbán pápa. Ezt az első sérelmet csak­varta ez a körülmény, hiszen ezután a püspök is él­hetett Ii58 óta vitatott beavatkozási jogával. 92 A re­servatióba kerülés az apátság plébániáin is éreztette hatását, mert a Szentszék a plébániajavadalmak adományozásába is beleszólt, sőt üresedés esetén el­adományozta azokat. 93 Domokos apát 1358-ban mint a magyar bencések rendi elnöke szerepel. Ez hamarosan oda vezetett, hogy a pécsváradi apátok ezután a rendi főnökség címét viselték, jogait gyakorolták. A XIV-XV. század derekán lezajlott magánhábo­rúk egyik oka szintén a püspöki exemtio kiterjesz­tésében kereshető. !W Az apátsági nagybirtok elleni támadásokat Alsáni Bálint pécsi püspök kezdi el. Támadásai inkább zaklató jellegűek. Űgy látszik, a pécsváradi konventre akart nyomást gyakorolni. 9 '' hamar újabbak: a javadalomügyekbc való beavatkozás, az apátsággal való cserebere, a monostornak commendatorok részére való átadása követték. A pannonhalmi konvent nem fogadta el Pál kinevezését, magától a királytól is támoga­tást nyertek. Pannonhalmát egy időre megszabadították a fenntartástól. !l2 SÖRÖS 1912. 20: a pápai kinevezés a pécsi püspöknek, mint törvényes főpásztornak rendelte alá az apátságot. Egy­idejűleg a konventnek és az apátság alá tartozó népeknek meghagyta, hogy az új apát iránt tisztelettel és engedelmes­séggel legyenek, különben egyházi büntetés alá esnek. 93 SÖRÖS 1912. 21-22: az apátság ismételten megerősített ún. alapítólevelében jogot formált arra, hogy plébániát ne a megyés püspök, hanem az apát tölthesse be. E törekvés más apátságokban is megvolt. Az apátsági plébániák az 1335-36. évi pápai tizcdlajstromban a következők (a fizetett tized garasban zárójelben szerepel): Hetény (6), Nádasd (40), Kátoly (10), Fehéregyház (10), Szentiván (12), Babarc (5), Perekéd (10), Szent Péter templom (-), Mindenszentek (40), Nivegy (tizedét nem említik), Komló (20), Hird (tízede is­meretlen), Hetény (35). Ezek közül a pécsváradi, babarci, perekodi, komlói papokat ismételten mint a maga lelkészeit említi az apátság, bizonyságtételekre is kiküldi őket, ha erre a konventnek nincs módja. 1399-ben a szentszék István fia János pécsi papnak megengedte, hogy üresedés esetén az adományosság alá eső javakból 25 márka értékig válasszon. !|/| SÖRÖS 1912. 22-24: 1391-ben Csöményi Imre szerzetest, a konvent tagját juttatja az apáti székbe. Eltávolításáról is a szentszéknek kellett intézkednie, mivel az apát számtalan jogtalanságot, erőszaktételt követett el. Csöményi Imre dél­baranyai nemesi család tagja. Szegénységi fogadalmán rég túltette magát, megtartotta a Duna és Dráva szögletében fekvő birtokait, ezeket egyházi tekintélye és fegyveres ereje segítségével igyekezett megtartani, sőt gyarapítani. Nem ki­fogásolták. Csöményi Imre a rend főélnöki tisztjét viselte, mivel Pannonhalmán a XIV. század végén megszűnt a tör­vényes apáti kormány, commendatorok élvezték az apátság hatalmas jövedelmét. A rendi főnökség Bátára és Pécsvárad­ra szállott. Csöményi az esztergomi érsekkel és IX. Bonifác­cal megerősítteti az apátság okiratait, s egy alkalommal pápai megbízottként is szerepel. 9o Erőszakosságai nem a püspök, hanem a környék világi birtokosai ellen irányultak: a Töttösök, Vesszősök ellen stb. Birtokainak ügyét saját nevében, familiárisai alkalmazottai: Pécsváradi János, Töttös Mihály csöményi tiszt, Domokosfi Pál őrnagy, Abolmai Benedek bolmai szomszédbirtokos se­gítségével. Csöményi Imrét 1410 nyarán a pápa „hibái és ér­demtelenségei miatt" megfosztotta apáti méltóságától. Az új apát kinevezése is a régi módon történt. Ez alkalommal egy padovai egyházi nemes, Buondelmonte András fia János lett a pécsváradi apát, Ozorai Pipo rokona, ki hamarosan Kalo­csa érseke lett. Doko Balázs, ki királyi megbízott volt. 1426— ban lett apát, majd Sóvári Soós László. Ez utóbbi idejében éleződik ki a tizedper az apátság és az esztergomi káptalan kö. ött a sasadi, gombamáli és nivegyi bordézsma miatt. Az apátot, mivel nem jelent meg az egyházi törvényszék előtt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom