Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA
Mint már korábban, úgy 1347-49 között újra nehézségek támadtak a pécsváradi apát kinevezési díjával kapcsolatban. Az apát csak 150 aranyforintnyi commune servitium lefizetésére állított ki kötelezvényt, pedig a kinevezési díj vagyonbecslés alapján már századok óta 600 forintban volt megállapítva. Ezért rendeli cl a pápa 1349-ben az apátság vagyonának felbecsülését, a pécsi püspököt bízva meg ezzel. Az apátság jövedelmét 1426 forintra és 7 dénárra tették. 00 A kiadások ezen hivatalos bevallásban majdnem fölérnek a bevétellel (1397 forint). 9 ' Ez az eskü alatt tett jövedelembevallás az egyetlen, mely a magyar bencés apátságokról fennmaradt. A kiszámított összeget a pápa által kiküldött bizottság közepesnek ítélte. Sörös Pongrác az elenyészett bencés apátságokról írt munkájában arra gondol, hogy a szerzetcsek igyekeztek minél kisebbnek feltüntetni vagyonukat a kinevezési díjak csökkentése érdekében. 08 A vagyonbecslés eredménye mégis az lett, hogy 600 forintot kellett továbbra is lefizetni commune servitium fejében. 99 A monostor és nagybirtoka az 1450-es éveket követő évtizedekben a javadalmakért küzdő főpapok jutalma lesz. Évtizedekig tart ez az állapot, amikor .02 uralkodók jutalmazgatásra, politikai és személyes szolgálatok ellenében használták fel és adományozták a javadalmakat. Idegen származású apátok kapják Pécsváradot, kik a birtok vezetését kormányzókra bízzák. Ez az állapot anyagi és erkölcsi romlásra vezetett, mint ezt az 1503 táján tartott visitapénzbüntetéssel sújtották, és kiközösítették. A per költségcinek ellensúlyozásául Zsigmond király 1433-ban anyagi kárpótlást kért Pécsvárad számára a pápától. 1437 után egy ideig Soós László rokona, Soós György, sárosmegyei főispán, majd 1438-tól Péter, az addigi somogyvári apát lett Pécsvárad ura. 96 SÖRÖS 1912. 26: az 1426 forint 7 dénárra rugó jövedelem a következő tételekből állott össze: a babarci bortized 150 ft, a budai 120 ft, Pécsváradon 3000 köböl bor, bortized 300 ft, borkilenced 300 ft, búzából 350 ft, rozsból 60 ft, zabból 12 ft, a jobbágyok pénzadója 80 ft, évenként 24 sertés az apátság népeitől 24 ft értékben, 42 kecske 2 ft n dénár, 699 húsvéti és karácsonyi ajándék: egy-egy háztól 20 tojás és kenyér (kalács) 2 dénár értékben, összesen 27 ft 96 dénár. 97 A fennmaradó összegből kellett biztosítani a monostor népének élelmezését, a 200 vitéz megélhetését, az apát és cselédségének külön udvartartását, ruhaköltségét, a konvent étkezését, ruházását stb. 98 A bevallás hallgat ugyanis a különféle vámjövedclmckről, az allodialis földekről s a hiteles hely bevételeiről. A monostor apátjának, Péternek feladata volt a még elődje idejében Esztergommal indult tizedper elintézése. Ezt elvesztette, mivel az ítéletnek nem engedelmeskedett, kiközösítették. Ezt a pápa feloldotta, Pétert és monostorát pervesztesnek nyilvánította és 100 márka bírsággal sújtotta. A per újrafclvétele és ilyen befejezése 1450-es évektől 1460-ig tartott. Péter apátot a jelenvoltak között említik azon oklevélen, mely Buda várának Hunyadi János kormányzó részére történt átadását rögzíti. Részt vett az esztergomi székesegyház felépítéséhez rendelt 2000 arany behajtására indított akcióban 1449-ben. 1456-ban, mikor Kapisztránói János az apátság vidékén járt, meghívta őt Péter, hogy a népnek és .1 konvent tagjainak prédikáljon. tio jegyzökönyve följegyzi. 100 E vÍsÍtatlo tapasztalatai vezethették Tolnai Máté pannonhalmi apátot pécsváradi befolyásának megerősítésére. Mikor az 1507. évi országgyűlés kimondta, hogy apátság vezetője csak szerzetes lehet, Pécsvárad ügyeit már Tolnai Máté apát intézte. 101 Mikor 1512-ben a rend megreformálása érdekében a bencés monostorok unióra léptek, Pécsváradnak ismét törvényes apátja van. Talán Pál, kinek munkáját egyre erősebben zavarta a török veszély. 102 1529 X. 19-én Móré László apát idejében János király védelmébe veszi az apátságot a török és a szomszéd birtokosok fosztogató szándéka ellen. Pécsvárad utolsó apátja Fráter György volt. 103 Az 1542. évi adólajstrom szerint Pécsvárad, Martonfal100 SÖRÖS 1912. 29-34: az anyakolostorban hiányzott a következetes vezetés, az idegenből jött, idegenben élő urak jövedelempótlónak kapták az apátságot, a jövedelmet behajtva a belső ügyekkel nem törődtek. A szerzetesek elidegenedtek tőlük, nem ismerték cl őket törvényes vezetőjüknek. SÖRÖS 1912. 29-34: 1462-65-ben Beokensloer János pécsi prépost az apát. Mátyás király kéri számára commendába Pécsváradot. 1465-ben Szentlászlai Ozsvát kapja az apátságot, majd őt követően ismeretlen időben Sforza Ascanio bíboros. Mátyás halála után Ernuszt Zsigmond pécsi püspök elragadja Sforza Ascaniótól az apátságot, majd az uralkodók érdekeinek nyomására újra Sforza Ascanio lesz a pécsváradi apát. A birtokot Raffaello della Claude apát kezelte számára. 1505-11 között Isvalies Péter reggioi bíboros érsok lesz Pécsvárad ura. 101 SÖRÖS 1912. 35: Tolnai Máté célja a rend megújítása, tömörítése volt. Ebben II. Ulászló is támogatta. 1506-ban jutott Pécsvárad Tolnai Mátéhoz évi 250 forintos bérlet formájában. Az apátság peres ügyeit is ő intézte ezentúl, ki azzal biztosította magának az apátságot, hogy a pécsváradi várnagy hűséget esküdött neki. Ez ellen Pécsvárad addigi urai panaszt tettek a királynál. Erre II. Ulászló az előző apát, Isvalies Péter előtt is letetette az esküt. SÖRÖS 1912. 35: II. Ulászló 1510-ben Pannonhalma apátját az összes magyarországi bencés monostorok főapátjává és prímásává tette. Pécsváradot és Szekszárdot illetőleg tárgyait Tolnai Mátéval, hogy a két apátságot egyezség útján vegye át Isvaliestől évi 2000 forintért. A szerződést 3 évi bérlet formájában állították ki. 1511-ben Isvalies halála után Tolnai Máté gondoskodott arról, hogy Pécsvárad újra törvényes apátot kaphasson. 102 SÖRÖS 1912. 36: Pál nádori hozzájárulással lett apát. Pécsvárad kegyurasága más apátságokkal együtt 1516. I. 24-ig II. Ulászló adományából a nádoré volt, ezen a napon pedig a király visszavette magának. Nem tudni, mi volt az oka annak, hogy megtagadta az apátság katonai segítségét Tömöri Pál érsektől 1525-ben. Midőn 1526 júniusában Pécsváradon megjelent Bahoczai Miklós deák a király üzenetével, hogy az apát Tolnára siessen, Pál már nem volt apát. Az üzenet, majd a következő, melyet ugyanezen hónapban László, királyi titkár hozott, hogy az apát siessen a déli részek védelmére, már Móré Lászlóhoz, Pécsvárad új elöljárójához érkezett. 103 SÖRÖS 1912. 37: 1531. II. 5-én András, a váci Ágostonrendi szerzetesek perjele a választott pécsváradi apát. Valószínűleg I. Ferdinándhoz állt, mire János király Fráter Györgynek adta Pécsváradot. Nádasdy Tamás Ferdinándhoz pártolván kieszközli, hogy András ismét Pécsvárad apátja legyen. Fráter György Váradról írt levelében szemrehányást tesz Nádasdynak, mondván, úgy döntött, ha kell, a szultántól szerez biztosítékot vetélytársai ellen. Pécsvárad megmaradt Fráter György kezén, bár nem ért annyit, mint az apát másik apátsága, Kolozsmonostor.
