Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
III. AZ ÁRUTERMELÉS MEGINDULÁSA ÉS PÉCSVÁRAD MEZŐVÁROSSÁ FEJLŐDÉSE A KÖZÉPKORBAN
házat, addig ilyen adat később egyáltalán nem merül fel. 58 Ez aligha írható a források hézagosságának számlájára. Sokkal inkább annak a jele, hogy a földesári befolyás növekedésével a mezőváros elvesztette vonzerejét a vidék paraszt és kisnemes lakosaira. Pécsvárad környékéről is inkább Pécsre költöznek: Gregorius f. Petri de Zenthclsebeth, 1364: Szentgáli János comes, kinek malma volt Pécsváradon, 1397-ben Nicolaus f. Andrée de Nemthy Jacobfalva, Gregorius Magnus de Nyarad, Valentinus de Zwked, Johannes et Gregorius de Gerede stb. 59 Nevük frisskeletű, egy emberöltőnél nem régibb beköltözésre vall. A közel fekvő Pécs elszívó hatása egymagában Pécs rendkívül kedvező települési adottságaival sem elegendő magyarázat arra, hogy Pécsvárad miért marad el annyira Pécs mögött. A fejlődés feltételei általában és helyileg itt is megvoltak, és a fejlődés jó darabig együtt haladt Pécs fejlődésével. Mindkét mezővárosban közel egy időben észlelhető a kézművesség - mondhatni - külön válása a mindenes termeléstől, a kereskedő vállalkozó réteg is nagyjából egy időben jelenik meg mind a két helyen. 60 A fejlődés felfelé ívelését jelzi Pécsvárad civitásában a világi tanult emberek városi jellegű rétegének kialakulása is. Részint az apát szolgálatában, részint hiteleshelyében állottak; olyan elem is található soraikban, mely ügyvédeskedéssel tartotta fenn magát, szolgálatait a hitelcshelyen megforduló feudális földesurak rendelkezésére bocsátva: Abolmai Benedek, Abolmai Péter, Hídágai György. A jelek szerint tevékenységük folyamán Pécsvárad állandó lakosai lettek. A kolostor forgalmas hiteleshelye a XIV. századtól sűrűn tűnik fel fizetőhelyként is. Legtöbbször jogi képviselők közbenjárásával bo58 ZICHY V. 39-40. 50 ZICHY III. 248-49. XII. 54. 55. 5600 MÁLYUSZ 1953. 161. nyolították le a pénzügyleteket is. Jellemzőnek mondhatjuk a mezővárossá fejlődésre, hogy a XIV; század fordulóján akad már olyan család - biztos volt ilyen korábban is - melyben fiaik mind tanult emberek lettek. 1409-ben Pécsváradi Benedek egyik fia Miklós szerzetes a kolostorban, a másik pedig jegyző a kolostor hiteleshelyén. 1427-ben Pécsváradi György a bécsi egyetem tanulója, 1489-ben egy Tamás nevű itteni szerzetest említenek Bécsben. 1521-ből és 1522ből is van adat bécsi diákokról, kik pécsváradiak voltak, köztük egy jurista. 61 Ez az alapvető műveltség más vidékbeli társakkal együtt pécsváradi iskolában elsajátító tanult réteg, deákréteg, tehát a korabeli adminisztráció, a hivatalok szolgálatába szegődött, s a gazdag polgárréteg súlyát növelte. Mellettük a hiteles hely szolgálatában szintén a földesúr befolyásának engedett utat a mezőváros életében. A mérlegnek ugyanabban a serpenyőjében helyezkedett el, mint az önkormányzat kisajátítói, a Kelemenfiek, Bírófiak. Csortán Jakab hitelezői között János mester hiteleshelyi jegyző is ott található 1344-ben. 61 ZICHY III. 248-49. V. 65-66, 156-58. VI. 38, 152-54. XII. 87-89: Pécsváradon élt hiteleshelyi jegyzőkre 1344-től vannak adataink; ZICHY III. 248-49. V. 370—71: uradalmi tisztekre, dispensatorokra, külső igazgatással, jövedelembeszedéssel foglalkozó famulusokra, familiárisokra csak a XIIIXIV. század fordulójától vannak adataink, noha korábban is voltak ilyenek. Comes curialisok a XIII. század derekától ismeretesek; ZICHY V. 65-66: János mester korábban udvari tiszt volt. Ezek között is látunk tehát mesteri címmel bíró tanult embereket; ZICHY IV. 455-56. V. in, 166, 173, "94-95 : az ügyvéd (prokurator) hivatásszerű képviselőiként tűnek fel az Abolmai- és Hidágai-családok tagjai, Balázsfi Simon (valószínűleg pécsváradi) és más „prókátorok" mellett; SÖRÖS-ERDÉLYI 1902-1916. III. 309-10.; FEJÉR (IX/i. 555-56.) vidékiekről ír, kik Pécsváradon jártak iskolába; KARDOS é.n. 221.
