Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

III. A korsós és fazekas céh története

szorgalmazta. A balkáni piac nagy lehetősége velük szemben különös igényt nem támasztott. A legény apja mellett tökéletesen meg tudta tanulni a fekete edények készítését. Ugyanakkor a sokác legénynek a családi házhoz ragaszkodása, a patriarchális életmód következtében, és a magyar nyelv ismerete hiányában igen erős volt. Mindez hozzájárult, hogy a mesterek évszázadokon át ugyanazon edényeket ugyanazon technikával készítették. A mesterség megtanulása inaskodással kezdődött. Szegődtetéskor az ifjú törvényes házasságból való származását a céhmester előtt a szülők kötelesek voltak igazolni.

92 A szerződés megkötése nyitott céhláda előtt történt.

93 Később csak a szerződtető mester, szülők s a tanonc, és két mester volt jelen. A szerződés megkötésekor a szülők a céhládájába két forintot, óváspénzt fizettek be, mely összegből a mestert kárpótolták, ha az inas megszökött, vagy kárt okozott.

94 Mielőtt az ifjút tanoncnak felfogadták volna, köteles volt kétheti próbaidőt letölteni. Inasnak 10-14 éves ifjút, 3-tól 6 évig terjedő időszakra fogadtak fel. Ha a tanonc gyenge növésű, vagy túl fiatal volt, a szerződést négy, öt és hat évre kötötték meg. Inas idő alatt egyes mesterek a szerződésben étkezésen kívül munkaruhát, felszabaduláskor pedig egy teljes öltöny: csizma, nadrág, kabát, mellény, és ing megvételére kötelezték magukat. Az inasok általában csak felszabaduló ruhát és étkezést kaptak. A 12 éven aluli szerződtetett tanoncok száma a fazekas és korsós mestereknél általános volt. Mohács járási főszolgabírája 1878-ban a fazekas és korsós mestereket figyelmezteti az ipartörvény 40-ik §-ának a betartására.

9-1 A céh szabályzata utasítja a mestert, hogy inasát keményen ne tartsa, a mesterség megtanulásában házi munkákkal ne terhelje, „Isten félelmére oktassa".

90 Mohács városában a tanoncok, köztük a korsós és fazekas tanoncok is 1847-től kötelesek a részükre felállított vasárnapi iskolát látogatni, ahol hittan ismereteiket, írást, olvasást, árjegyzék készítését, földleírását és „honi történeti" ismereteiket bővítik.

97 Az iskola vezetésével Rózsa István, helyettes lelkész volt megbízva, aki panasszal fordult Fleischmann Ferenchez városi bírájához, és kérte, hogy intézzen óvást a mesterek ellen, mert azok nem teszik lehetővé, hogy az inasok az iskolát látogathassák. Továbbá kéri az inasonként járó három forint kifizetését is.

98 A tandíj költségével a mesterek voltak megterhelve. 1862-ben kérelemmel fordulnak a város képviselő üléséhez, melyben előadják, hogy a tandíjat a Baja, Tolna városok példájára a város pénztárából fizessék ki, mert szorongatott állapotuk az 92 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 8. 93 Horváth Zoltán: I. m. 55. 94 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 8. 95 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 12. 9(5 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 8. 97 Céhlevél, KDM Hgy. 56. 82. 16. 98 Baranya megyei Levéltár, Mohács tanácsülési jegyzőkönyvei, 1847/980. iskola fenntartását nem teszi lehetővé. Kérésük meghallgatásra talált, - az iskola költségeit ettől kezdve város közadójaként hajtották be.

99 A tanoncok az iskolákat eléggé rendszertelenül látogatták. Ezért azt a rendelkezést érvényesítették, hogy a tanonc addig nem kaphatott felszabaduló levelet, míg a hitoktató az iskola bizonyítványát ki nem adta.

10

*

1 A tanoncok zömmel korsós és fazekasmester gyermekei voltak, kivéve a vörösmarti, az erdősmároki, a bezdáni, a hímesházi, az apatini, a hercegszántói, a bajai, a szigetvári és a mohácsi parasztszülők gyermekeit.

101 1786-ban két mohácsi születésű fazekasról van tudomásunk, hogy mesterségét idegenben tanulta: Krebs János Esztergomban. Tomasevics Mátyás Eszéken.

102 Az inas felszabadulása egy bizottság jelenléte előtt történt, melynek tagja a céhmester, az atyamester és egy-két mester volt. A bizottság tagjai közül egy elnököt választottak. A felszabadult tanuló után a mester köteles volt a céhládába öt forintot befizetni. A szabadulópénz összegét 1779-ben két forintra módosítják.

103 Később, 1803-tól a mesterek egy tanonc után hét forintot, nem mester szülők, vagy vidéki szülők gyermeke esetén 10-14 forintot fizettek. A kiszabott összeget rendszerint részletekben egyenlítették ki. A mester elhalálozása esetén a tanoncról a céhmcster gondoskodott, ö döntött, hogy a tanonc az özvegynél maradjon, vagy a mesterség tanulását egy másik mesternél folytassa. A kontárnál tanult ifjú felszabadulólevelét a céh nem ismerte el. Az ilyen tanulót kötelezték, hogy valamely mesternél, mint tanonc, még egy évet töltsön el és felszabadulása után a céhládába öt forintot fizessen be.

10

'

1 A felszabadult tanonc a bizottság jelenlétében megfogadta, hogy a legények számára előírt kötelezettségnek eleget fog tenni.

10ü A céh társadalmi érintkezéseit a valláserkölcs normái képezték. A céhszabályok első pontja kimondja, hogy a céhek kötelesek maguknak egy templomi zászlót készíteni és c jelkép alatt mások példájára, a mesterek a legényekkel és az inasokkal együtt az évi szokásos körmeneten részt venni. Ádám és Éva - patrónus napján és a négy kántor napokon a „fenséges apostoli királyért, az anyaszentegyház gyarapításáért", a megboldogult céh tagokért és az élőkért istentiszteletet szolgáltatni. Az első két istentisztelet az élőkért, a másik kettőt a meghalt céh tagokért és azok feleségeiért és a gyermekekért mondották.

100 „Midőn valamely ember megbetegedne, tartozni fognak vigyázni a többi Mester Emberek, hogy az 99 Céhlevél, KDM Hgy. 56. 82. 9. 100 Céhlevél, KDM Hgy. 56. 82. 16. 101 Céhlevél, KDM Hgy. 56. 81. 7. 1(12 Descriptio Phisice - Politice - Topographico Com. Baranyiensis, OSzK Fol. Lat. 289. II. - ff. 160-179. 103 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. 81. 8. m Inasok szegőtető-könyve, KDM Hgy. 56. 81. 5. 105 U. o. 106 Céhszabályzat, KDM Hgy. 56. Sí. 1. 56. 81. 8.