Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

II. Bevezető

eletében, a vasutak megépítéséig igen rangos helyet foglalt el. A megye termékeinek nagy részét a szomszédos országok piacaira a dunai útvonalon szállítják, az árut ugyanezen a vonalon hozzák be. Mohács és környékének kereskedelme a megye többi falvaihoz viszonyítva élénkebb volt.

1

'

1 A török Baranyából való kiűzése után fontos kereskedelmi központtá alakult ki. 1701. február 20-án, évi három országos vásár megtartására kap engedélyt.

1

'' 1770-ben a város területén „csupán egy kereskedő kompánia volt, amely nagyobb vonalú kereskedelmet folytatott. Ezek a nyomok szerint gyapjúval és iparcikkekkel kereskedtek. Pl. egyik évben átvették az egyik korsóstól mintegy 2000 db korsót adósság fejében."

16 1786-ban névszerint az alábbi kereskedőket ismerjük: Popovics Dömötör, Popovics Vászó, Ivánovics Pál, Joszipovics Miklós és Veszelinovics János. Az árut hajóval szállítják Bécsből, Pestről és Görögországból. A pécsi, bolyi, szekszárdi és bátaszéki, bajai vásárokat látogatták. Ezen kívül áruval megrakott szekérrel járták Mohács és megye falvait. Ivánovics Pálnak Olasz és Nyomja (Szederkény) községekben árulerakata volt. Vámot a megye területén nem fizettek. A kincstárnak évi 9 ft. 60 dénárt, a megyének 4 ft. 30 dénárt adóztak.'' A XVIII. század vége felé és a XIX. század elején a kereskedelem fellendül. A megtartott vásárok, piacnapok, a dunai, a szárazföldi kereskedelem, a helyi iparosok áruszállítása kialakítja a város fuvaros és hajóvontató rétegét.

18 Popovics Dömötör kereskedő hajói a Duna, Dráva és Morava vizeit járták.

11

' A hajóslegények peranyaga arra enged következtetni, hogy Mohácsnak több hajótulajdonosa volt. ,,A város maga is rendelkezett a hajók vontatásához szükséges igaerővel, nagyszámú hajóvontató lóval."0 Vásárai igen látogatottak voltak. A felhajtott sertéseket részben a győri, a soproni és a Vas megyei kereskedők vásárolták.1 Mohácsnak ebben az időszakban szatócsokon kívül s nagy kereskedője volt.'- Az 1840-es évek táján ,,Pécs után az első kereskedőhely Baranyában Mohács, ahol esztendőn át négyszáznál több hajó rakodik, vagy köt ki."

23 Mohács kereskedelmi mérlege a következőképpen alakult: ,,Só: 100000. Bor: 50000. Pálinka: 4000. Kőszén: 50000. Fenyőfa; deszka, léc, zsindely: 20000. Gubacs: 60000. Gyapjú: 3000. Bőr: 2000. Kender: 1000. Repczeolaj : 2000. Rongy: 2000. Különféle kisebb áruk: 6000. Dinnye, hajma, sajt, kolbász isoc ** Rúzsás Lajos: I. m. 164. p. 15 Leopold császár vásár engedélye. KDM Hgy. 56. 131. 1. 16 Jakab István: I. m. *

7 Descriptio Phisico - Politico - Topographico Com. Baranyiensis, OSzK Fol. Lat. 289. II. - ff. 160-179. 1S Andrásfalvy Bertalan: A mohácsiak állattartása 1686tól 1848-ig I. Budapest, 1968. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 90. 321. p. 19 Descriptio Phisico - Politico - Topographico Com, Baranyiensis, OSzK Fol. Lat. 289. II. - ff. 160-179. 20 Andrásfalvy Bertalan: I. m. 321. p. 21 Rúzsás Lajos: I. m. 104. p. 22 U. a. 23 Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. 85. p. mázsa, összesen 300 500 mázsa, hová a' rőfös áruk, papír, viasz, méz, gyarmati czikkek és egyéb' szállítása hiteles adatok' hiánya miatt még nincs beszámítva."

2

'

1 Mohácson az 1724-es összeíráskor egy nemes család élt.

2j Területét a pécsi püspökség jogilag, mint régi tulajdonosa a királytól adományként 1703-ban kapta vissza.0 A város lakossága „mezőgazdasági érdekeiért a püspökkel, mint földesurasággal szemben óriási küzdelmet fejtett ki, szinte jogi harcot folytatott, mely majd másfél századig tartott."

2

' Céljuk a földesúri kötöttség felszabadítása volt. 1725-ben kötött megállapodás szerint a város évi 1500 forint ellenében minden földesúri szolgáltatástól mentesül. Az 1500 Ft-ról szóló szerződést peres úton felbontják és 500 Ft-ban egyeznek meg.

28 A földesúrral történt megegyezés a gazdasági viszonyok javulását is jelzi, noha a termelőerők „még távol voltak attól, hogy utolérjék az ország török uralomtól megkímélt területeit."

2

" Egyben jelzi azt is, hogy a földesúr csökkenti a legelő korlátlan használatát - megvonta a jobbágyaitól a szabad vadászatot, madarászatot és a halászatot is.

30 E korlátozások ellenére Mohács lakói között már bizonyos munkamegosztás megindult. „Az 1752-i összeírás szerint akkor volt Mohácson kézmíves: I. osztályú 9, II. osztályú 11, III. osztályú 37, tehát összesen 57. Leginkább bocskorosok, csizmadiák és fazekasok, illetve korsósok."

31 1786-ban a kézművesek száma ugrásszerűen 136 főre emelkedett. Ebből: mészáros 1, tímár i, sütőmester 1, orvos 2, kovács 4, kádár 1, asztalos 2, kerékgyártó 2, lakatos 2, varga 1, szűrszabó 2, szabó 5, bocskorkészítő 18, csapómester 6, szűcs 8, sarukészítő 15, fazekas 7, korsós 40, molnár 4, szíjgyártó 1, kötélverő 3, takács 5, kalapos 3, gombkötő 1, ács i.

32 A kézművesipar kialakulásánál fontos szerepet játszott a rendelkezésünkre álló helyi nyersanyag, az uradalmak szükségletei, a lakosság igénye és dunai kereskedelmi útvonal adta lehetőségei. „Legelterjedtebb és legjövedelmezőbb iparág egyike a bocskoros ipar lett, és a mohácsi specialitás, a mohácsi korsósok."

33 Az egyes kézműves és háziipari ágak között a nyersanyag és piac hiánya következtében nagy különbséget nem találunk. A kézműveseknek kiegészítő foglalkozást a mezőgazdaság jelentett, míg a mezőgazdaságban dolgozóknak pl. a korsósság. A mohácsi kézművesek többsége idegenből betelepült magyar, délszláv (sokác és szerb) és német mester Fölkér József: I. m. 50. 25 U. o. 48. 20 U. o. 103. U. 0, 104. 2b Rúzsás Lajos: T. m. 45. 29 U. 0. 28. 30 Fölkér József: I. m. 124. 31 U. o. 125. 32 Descriptio Phisico - Politico - Topographico Com Baranyiensis, OSzK Fol. Lat. 289. II. - ff. 160-179. 33 Fölkér József: I. m. 125.