Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

II. Bevezető

volt.'

1

' Nemzetiségi szempontból következő volt a város képe. Az egyharmada magyar, a lakosság másik részének mintegy 3O

0

/u-a szerb, 6" ira német és a többi 64%-a sokác volt.'

55 Mohács előnyös helyzetét a megye gazdasági életében csak az 1880-as évekig tudja tartani. Az or3/1 Eperjcssy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és Dunántúlon. 1686—1848. Budapest, 1967. 15..,,

A XVIII. század elején kialakuló mezővárosi és falusi céhek »tanult« kéz művesei többnyire nem az őslakosság soraiból, hanem az úi (hazai és külföldi) telepesek közül kerülnek ki, főként a török liódítás következtében leginkább elnéptelenedett területeken, így Dunántúl déli részén . . ." 35 Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones. F. 61. N. 4(1. 1696. Jakab István: T. m. szagos vasútvonalak megépítésével az áruforgalom egy részének a lebonyolítása nem vízi úton történt, így pl. a Pécs-Budapest vonal lehetővé teszi, hogy az áru Mohács megkerülésével érjen el rendeltetési helyére. Ugyanakkor Pécs-Mohács között meginduló vasúti közlekedés

30 az áruforgalmat meggyorsította vis megyeszerte kiegyenlítette. Az olcsó dunai útvonal, a szárazföldi közlekedésben bekövetkezett változások, a virágzó kézművesApar ellenére Mohácson nagyobb üzem nyersanyag és tőkehiány miatt a XIX. században nem alakult ki. !b Főiket József: 1. m. 124. Mohácsról az első vonat 1857. május 2-án indult.