Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)
Révész elvtárs nagyhatású beszéde után Krancz elvtárs szólt még az elvtársakhoz, végül az előadók válaszoltak a felszólalásokra s utána az értekezlet az Internacionálé eléneklésével véget ért. (Új Dunántúl, 1945. augusztus 29.) HARCI EGYSÉG vagy harc egymás ellen: ez az a kérdés, melyet a munkásosztályból alakult pártoknak és a munkásság érdekeit képviselő politikusoknak eldönteniök kell. Mert harcban állunk — ezt senki el nem vitathatja és ennek folytán nem lehet kitérni azon kényszerűség elől, hogy agitációnk és akciónk módszereit ennek megfelelően szabjuk meg... Harcban állunk, nehéz, elkeseredett harcban a múlt erői és a multat feltámasztani kívánó törekvések ellen. A régi rendszer profitőrjei által felidézett háború romba döntötte országunkat, de romba döntötte az ország vámszedőinek hatalmát biztosító intézményeket is. Itt az alkalom, hogy ezeknek összedőlését végleges megsemmisüléssé fokozzuk... Harcban állunk és ennek a harcnak hordozói elsősorban a múlt idők legjobban leigázott elemei : a munkás és a szegényparaszt. .. .Am a harc két táborra szakadva találta a munkásságot. Két táborra, melyek egymástól eltérő módszerekkel hiszik a munkásság osztályharcának végcéljait megvalósítani — de egyek a végcélban... Két munkáspárt van, de egy a feladat és egyetlen egy most a cél. A közeledő választásnak jelentékeny lépcsőfoka kell lennie ehhez a célhoz. Meg kell teremteni a demokratikus ország politikai fundamentumát... A pártérdeknek el kell hallgatnia, ha a munkásosztály létének parancsa ezt így kívánja és a munkásosztály a történelmi helyzet józan mérlegelése és világos felismerése alapján aláveti a maga érdekeit a demokratikusan berendezkedő magyar nemzet jobb jövőt kereső egyetemes szempontjának. Hajdú Gyula (Új Dunántúl, 1945. szeptember 2.) BÉRBEADJAK AZ ELHAGYOTT IPARI ÜZEMEKET ÉS INGATLANOKAT Az Elhagyott Javak Kormánybiztosa vidéki megbízottjai minden hó utolsó napján a fővárosban értekezletet tartanak. A legutóbb megtartott értekezleten tárgyalás alá került a házi ingatlanok kérdése is. Az értekezleten olyan irányú döntés történt, hogy az elhagyott házi ingatlanok megfelelő feltételek mellett bérbe adhatók. A bérlet iránti kérvények az Elhagyott Javak Kormánybiztosának pécsi megbízottja útján adandók be. Ugyancsak az értekezlet eredménye az, hogy az elhagyott, háborús károkat szenvedett házi ingatlanok hibáit az újjáépítési minisztérium javíttatja ki. Az elhagyott ipari üzemek tekintetében ugyancsak olyan irányú döntés történt, hogy ezeket az elhagyott ipari üzemeket a Kormánybiztosságok általában bérbeadják. A bérbe adandó, elhagyott ipari üzemek bérbeadását a helyi sajtóban a kormánybiztosságok hirdetik. A bérbeadás tárgyában az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának elnöki tanácsa dönt, amelyben helyet foglalnak az érdekelt tárcák, és egyéb hatóságok kiküldöttei is. A bérbeadásnál irányadó elv: a szociális szempontok figyelembevétele mellett, a legkedvezőbb ajánlat került elfogadásra. Megállapította a legutóbbi értekezlet, hogy az elhagyott javak kérdésének kezelése körül az orosz központi hatóságok a legnagyobb jóindulattal állanak a Kormánybiztosság rendelkezésére és szükség esetén nyomban intézkednek. (Dunántúli Népszava, 1945. szeptember 6.) MUNKÁS KULTÚR SZÖVETSÉG Új név, szokatlan csengésű, ismeretlen tartalmú. De csak ma, holnap és holnapután már nem. Nekünk akik ismerjük mit jelöl, szilárd meggyőződésünk ez. Mi is e furcsa név? Egy hatalmas kultúrmozgalom, amelyet a két nagy szocialista párt karöltve szervezett meg, s amely a fővárosban máris buzgón tevékenykedik, s szolgálja a magyar munkásság érdekeit. Budapesten a Munkás Kultúr Szövetség a felszabadulás után azonnal megalakult. Különös és mély távlatokat nyitó tény, hogy a szörnyű szenvedésekkel járó ostrom után a legelső gondolatok egyike éppen ez volt. A Munkás Kultúr Szövetség kétirányú működést fejt ki : kielégíti a kétkezi dolgozók kulturális igényeit, másrészt hozzásegíti a benne szunnyadó tehetségeket a kibontakozáshoz. De mindezeken felül közönséget teremt a kultúrtermékek elfogadására a dolgozó társadalomban. Hívunk minden kultúrára szomjas magyart pártkülönbség nélkül, hívunk, hogy szomját kielégíthessük, megismertethessük vele a szellem magasabb örömét. Ez teszi majd képessé a szabatos gondolkodásra, gondolatai megfogalmazására, és pontos kifejezésére. (Dunántúli Népszava, 1945. szeptember 13.) NÉPMŰVELÉSI TANÁCS LÉTESÜL BARANYÁBAN A kultuszminiszter elrendelte, hogy a vármegyei törvényhatóságok létesítsenek ideiglenes népművelési tanácsot, amelynek elnöke az alispán, tagjai a demokratikus pártok, a szakszervezetek, egyházak, kulturális egyesületek kiküldöttjei és a megye legkiválóbb népművelői. Ezen kívül rendelkezés történt arra vonatkozólag is, hogy községenként újjá kell szervezni a népművelési bizottságokat.
