Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)
felkarcsonton 3 db deltoidalakú vas nyílcsúcs. A medence közepén vas csat maradványa. A bal combcsont felső végén csiholóvas, 4 kis kovakővel. Ugyanitt vas kés. 5. sír: férfi. A csontváz baloldalán, a törzs mellett vas szablya. Emellett csiholó, kovakő, 3 vas karika, vas csat, tegezvasalások és vas kés. 6. sír: nő. Bolygatott. A koponya jobboldalán sima ezüst hajkarika. A sír földjéből került elő egy másik karika, ráhúzott vas gyűrűvel, kis korongos nyakdísz, kampóalakúra hajlított vas tárgy és kés. 7. sír: bolygatott, melléklete nem volt. 8. sír: férfi. Feldúlt sír, csak egy csiholó-töredéket sikerült megmenteni. Lócsontok egyik sírban sem voltak. Őrzési hely; MNM. 48. Szécsény (Nógrád m.) 42 A Rárós-pusztán karoling kard került elő, melynek díszes hüvelyveretei is megmaradtak. Ugyanakkor van tudomásunk egy másik, az Ipoly medrés ben talált karoling típusú kardról is. Lehetségeugyan, hogy a két közlemény azonos leletre vonatkozik. A leletek elvesztek. 49. Szeghalom (Békés m.) 43 A Kovás-halmon Darnay Kálmán őskori konyhahulladékban 3 sírt tárt fel. Az első sír mellékletet nem tartalmazott. A 2. sírban nyugvó É —D-i irányítású férfi csontváz karjai a mellen össze voltak téve. A váz jobboldalán feküdt az egyenes, kétélű, kb. 75 cm hosszú, markolatgomb nélküli kard. A lábaknál jobbról és balról 1 — 1 körtealakú kengyel és egy zabla, faragott csont pofarudakkal. A 3. sírban a hason fekvő csontváz mellett őskori agancsbalta volt. A síroktól pár méterre 2 lócsontvázat találtak. 50. Székesfehérvár-Demkóhegy (Fejér m.) 44 A rendkívül hiányosan feltárt temető 33. sírjában kétélű karddal eltemetett férfi feküdt. A sír leletei: ezüstből öntött csüngős korong alsó tagja, csüngős korong felső tagja, 2 db kerek pityke, tegezvasalások, 4 db nyílcsúcs, 2 db trapézalakú, bronzberakással díszített kengyel, csikózabla, hevedercsat és kétélű kard bronz hüvelyvéggel (16. kép). A kard markolatgombja háromosztású, keresztvasa két vége felé szélesedik és lekerekített sarkú háromszögben végződik. Kétélű, egyenes pengéjének közepén széles, de sekély vércsatorna húzódik. A kard egész hossza 104 cm, a penge hossza 85,5 cm, a penge szélessége 5,5 cm. A fahüvely elkorhadt, de a pengére tapadt rostjai eléggé kivehetők. Megmaradt a 10 cm hosszú, növényi mintával díszített bronz hüvelyvég is (I. tábla 1—la). A temető lelettípusai; nyitott karika, pödrött végű karika, S-végű, karika, fürtdíszes ezüst függő, félholdalakú csüngő, különböző fajtájú gyöngyök, sodrott és fonott bronz nyakperecek, sodrott bronz karperec, fonott bronz karperec, nyitott, hegyesedő végű bronz karperec, kétállatfejes karkötő, lemezkarperec, gyűrűk, csörgő, füles gomb, pityke, szablya (1 db a 6. sírban), vas balta (1 db a 6. sírban), tegez, nyílcsúcsok, kengyel, zabla, hevedercsat, íjcsont, kés, övcsat, vödör-vasalás, kéttagú csüngő r ruhadísz. A leletek őrzési helye: MNM. A demkóhegyi temető kora; a X. sz. második fele és a XI. sz. legeleje. 51 — 52. Székesfehérvár-Rádiótelep (Fejér m.) 45 y ASzékesfehérvától délnyugatra fekvő Bikaszigetnek nevezett, kb. 120 m tengerszint feletti magasságú dombon, az Űrhida felé vezető út északi oldalán terül el a rádiótelepi temető. „A" sír. 1923-ban az urhidai út közelében a domb déli oldalán a munkások találtak egy sírt, egy tőle 5—6 m-re fekvő mellékletnélküli szegény sír társaságában — a többi sírtól kb. 100—150 méterre. Ha figyelembe vesszük Marosi Arnoldnak egy másik megjegyzését, — melyet fontossága miatt szó szerint közlök ; „. . . a temetőt alkotó sírok a munkások által feltárt sírtól („A" sír) 100—150 m távolságra estek és attól nyeregszerű bemélyedés által voltak elválasztva", nem tűnik megalapozatlannak az a feltevés, hogy az „A" sírban nyugvó férfit külön helyre, a közösség temetőjétől távolabb temették el. A sírban talált mellékletek megerősítik ezt a feltevést, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy — sajnos — éppen ezt a gazdag sírt nem szakemberek tárták fel, hanem a munkások dúlták szét, együtt tartva a szembetűnőbb darabokat. Térképre volna szükségünk persze ahhoz, hogy az eféle kérdéseket megnyugtatóan eldöntsük. A megmaradt leletanyag szerint a 46 cm mélységű sírgödörbe, díszes ruhákba felöltöztetve, gazdag felszerelését adva vele, temették el ezt — a bizonyára nem rangnélküli — férfit. Halotti ruhájának drágaságára és díszes külsejére azokból a 0,5 cm széles aranylemez-darabokból (és egy 2,5 cm átmérőjű aranylemez korong) következtethetünk, melyekből csak 4 darabot adtak oda Marosinak a munkások, de ennél feltehetőleg sokkal több volt a sírban. Az aranylemezzel díszített ruha az előkelőség jele a steppei népeknél, megvan az avaroknál is, például a bócsai fejedelem hozzátartozóinak Kiskőrösvágóhídi temetőjében. A mongoloknál az aranyruhát csak a fejedelem környezete kapta meg. A honfoglaló magyarok körében is előfordul, habár ritkán. Pl. a Koronczó-ráczdombi magányos női sírban a koponyán (fejdísz); Balotapusztán ugyancsak magányos női sírban viszonylag sok vékony aranyszalag volt, 14 db 4,2 cm átmérőjű és 6 db 2,2 cm átmérőjű díszes aranylemez korong társaságában. Ezüstlemezek gyakoribbak, például a Szolnok-strázsahalmi férfi sírban, stb. A megmaradt mellékletek közül a kétélű kard a legjelentősebb, melynek markolata még jelenlegi állapotában is sejtetni engedi egykori díszes voltát. Ezüstsodronnyal és ezüst lemezzel díszített markolatgombja két részből áll: alapzatból és lapított gombalakú felső részből. A felső részt vésett bemélyítések osztják három részre. A bemélyítésekbe >
