Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. (Dunántúli Dolgozatok 1. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 1. Pécs, 1965)

•ezüst sodronyhuzalt kalapáltak. A markolatgomb felső részének, egyik állatfejhez hasonló, szélső tagozata hiányzik. Marosi Arnold és Kalmár János teknősbékával azonosítja az állatfejet. Valóban, jól kivehető a szem és a száj vonala. A középső tagozat mindkét oldalán 9 üreg helyezkedik el. A felső részt az alapzattal két hengeres csap köti össze. Az alapzat oldallapjait ezüstlemezzel borították, kivéve a mindkét oldalon látható 10—10 üreget. Az üregeket fúrt csatornácskák kötik össze egymással. A markolatvas — melyen farostok voltak — a markolatgomb csúcsáig nyúlik. A csónakalakú keresztvas díszítése a markolatgombéhoz hasonlít. Mindkét oldalán 8—9—8 üreg helyezkedik el három sorban. Az üregeket itt is fúrt csatornácskák kötik össze. Néhol ezüst huzal maradványokat talált bennük Kalmár János. A keresztvas felületét — az üregeken kívül - ezüstlemezzel, ill. niellóval díszítették. Ma már csak a töredékek látszanak itt-ott (22. kép la—c). A kétélű, töredékes penge felületén jól kivehetők voltak a hüvely farostjai. A penge jelenlegi H. 58,5 cm, Sz. 5,5, ill. 3,5 cm. Melléje rakták vas fokosát is. Feltűnőnek kell tartanunk, hogy a sírban más fegyver (pl. nyílhegy) nincs. A demkóhegyi temető 33. sírjában fekvő harcos mellett 4 nyílcsúcs volt. Valószínűleg a sír szétdúlásakor sok lelet elkallódott. Ez lehet az oka annak is, hogy a sír anyagában csak egy db bronz ruhadísz? van. Volt még a sírban egy vasabroncsos fa veder, 2 db bronzberakásos, villásszárú kengyel, csikózabla és egy különös alakú csonttárgy, mely első pillantásra íj merevítő csontlemez darabjának látszik, csakhogy bronz szegeccsel van összeerősítve a két lemez. Ilyen pedig a reflexíjon soha nem fordul elő. A sírban lókoponya és lábszárcsontokat is találtak, amiből nyilvánvaló, hogy halála után lovát feltorozták, s a kitömött lóbőrt — a szokásos csontokkal — melléje fektették (III. tábla). Marosi közleményéből azt is megtudjuk, hogy ettől a sírtól D-re 5—6 m távolságra, egy melléklet nélküli sírt tártak fel. Talán nem tévedünk, amikor feltételezzük, hogy ebben a sírban a fentebb tárgyalt előkelő ember szolgája nyugodott. Másutt is előfordul hasonló eset. Szőke Béla a tarcali férfi sírral kapcsolatban tételez fel hasonlót. E két sírtól északra — kb. 150 m-re tárták fel a tulajdonképpeni rádiótelepi temetőt, ill. ennek egy részét, mivel a temető nincs teljesen felásva. 1923ban 5 sírra akadtak, de ezeket nem tárták fel, míg 1924-ben 68 sír került napvilágra. Összesen tehát 75 sírt ástak ki, illetve találtak meg. A tulajdonképpeni rádiótelepi temetőben is eltemettek egy kétélű karddal rendelkező férfit a 36. sírban. A 110 cm mély sírban 40—45 éves férfi nyugodott. A karok a test mellett voltak kinyújtva. Egyszerű vas csattal összekapcsolt díszítetlen? övéről tegez lógott le. A tegezvasalások ebben a sírban is baloldalt voltak, holott a lovas népek tegezüket a jobboldalon viselték. Ez a fordított világkép meglétére enged következtetni. Tegezének vasalásai az általánosan használt tegezformára mutatnak. A tegezfülekbe valószínűleg 2 vas karikát fűztek, melyek a két tartószíj segítségével — a tegez felfüggesztésére szolgáltak. A tegezvasalások között 3 db nyílcsúcs volt. A sírokban volt még 1 db villás nyílcsúcs, de nem a többi között a tegezben, hanem külön, attól távolabb (21. kép 1). A harcos íjjal is fel volt szerelve: kétségtelen ugyanis, hogy íj is volt ott, ahol tegezt, vagy nyílcsúcsokat találtak, csakhogy nem csontmerevítős, hanem korhadó anyagból készült. A kitűnő fenntartású kard kettétörve feküdt a sírban, a váz baloldalán. Markolata a kézfejnél, hegye a vállcsontnál volt (27. kép 3a—c). Nagy markolatgombját vízszintes irányú árok osztja két részre. Felfelé keskenyedő markolatvasa 3 szálból font ezüst huzalokkal volt betekerve. Jelenleg már csak egy kis rész van meg belőle. A felülről csónakalakú keresztvas sima. Egyenes pengéjének közepén 2,2 cm széles, sekély csatorna húzódik. A markolatgombon és a keresztvas oldalain ezüst lemez-nyomok észlelhetők. A penge II. 78 cm, Sz. 5,6 cm (a keresztvas alatt), a csúcsnál 3,2 cm. Marosi a kard fekvésére vonatkozóan a következőt jegyezte fel; „Hegye a váll táján volt, markolata a medencénél, úgyhogy a penge két törött vége egymás mellett és nem folytatólagosanhelyezkedett el." Az öv táján talált harmadik vas karika valószínűleg a kard függesztő karikája volt, melyre vas kését is felakaszthatta. A sírból in situ emeltek ki egy vödröt, melyből természetesen csak a vasalások maradtak meg (IV. tábla). A koponya mellett két sima ezüst karika feküdt. A temető jellemzését az alábbiakban foglalom össze. Az ásatás során feltárt 68 sírban 71 temetkezés volt. A sírok zömmel Ny—K-i, kisebb részben ÉNY— DK-i irányításúak voltak. Az ásatáson részt vett Bartucz Lajos meghatározása szerint a 71 csontvázból 18 férfi, 26 nő és 27 tízéven aluli gyermek volt. Acsádi Gy. és Nemeskéri J. a megmaradt csontanyagból 19 férfit és 27 nőt határozott meg. A temető melléklet nélküli sírjainak száma (64,7%) csaknem kétszerese a szerény melléklettel ellátott sírok számának (35,3%). A temető tárgytípusai — a kardos sírok kivételével — : egyszerű bronz karika, S-végű bronz karika, egyszerű bronz gyűrű, bronz pántgyűrű, ezüst fejesgyűrű, gyöngyök, sodrott bronz nyakperec, vas láncocska, bronz csörgő, füles bronz gomb, egyszerű ruhadisz, egyszerű bronz karperec, lemezkarperec, sodrott és fonott bronz karperec, vas csat, kés, nyílcsúcs, kova, ingnyakdísz és lábbeli veret (csak a 43. sírban!), vödör. A rádiótelepi temető kora — az „A" sírt nem számítva — a X. század második fele és a XI. század eleje. A leletek a székesfehérvári István Király Múzeumban vannak. 53. Székesfehérvár-Sárkeresztúri út (Fejér m.)

4(i A sárkeresztúri vagy sárbogárdi országút mellett, a református temető déli határán egy széles homokháton, mely nyúlványa a Kurucdombnak tárt fel Marosi Arnold 31 sírt. A 31 sírból 23-ban felnőtt,