Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)
A kereszt motívumainak értelmezésekor nem feledkezhetünk meg arról, hogy az egykori parasztemberek számára a népművészeti tárgyak a szertartásos cselekmények egyes elemei voltak csupán. Értelmüket és jelentésüket az a sajátos elrendezés jelenítette meg, amely a tárgyakat, a mozdulatokat, a szövegeket stb. sajátos egységbe foglalta. 285 Abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a kereszt motívumai bármilyen jelentéssel bírtak volna a XIX. század végi homokmégyiek tudatában. Egyetlen adat sem maradt fönn arra vonatkozóan, hogy a korábbi keresztek bármelyikén lettek volna motívumok, szimbólumok - kivéve ezek alól Krisztus és Mária alakját. Ismerte tehát Homokmégy közönsége ezeket a szimbólumokat? Vagy talán a fafaragó ösztönösen, esetleg tudatosan megformált szimbolikával akarta nevelni megrendelőit? A plébános megfogalmazásából - „...ily csinos keresztet még nem igen láttunk..."- azt sejthetjük, hogy korábban nem voltak faragott díszek, szimbolikus motívumok a kereszteken. Esetleg nem ennyi. Nem tudjuk, ki faragta az Alvégi-keresztet. Nem ismerjük Sztankó Antal asztalost, akit a plébános mint faragót említett, így azt sem tudhatjuk, honnan ered e tudás. Megfejtési kísérletünk mindezek után a teljes bizonytalanságot sejteti. Létjogosultságát a kereszt rendeltetéséhez való szoros kapcsolódása jelentheti. Az útmenti kereszteket a kalocsaiak Istent félő hite állíttatta. Az alapító levelek tanúsága szerint a XVIII-XIX. században Isten dicsőségére emelték a feszületeket és Mária-képeket, a XX. század során pedig a világégésekből megmenekültek hálája helyezte el e jeleket. Egy-egy esetben bukkan fel a jel nélküli elmúlástól való félelem, esetleg a szerencsés hazaérkezésért való fohász. A fakeresztek önnön létük mellett nem hordoztak egyéb jeleket, de a kőkeresztek föliratai is csak szűkszavúan közlik fölállításuk miértjét. Magyarázatot kizárólag a néprajzkutató szóbeli adatgyűjtése eredményezett. Az Alvégi-keresztet gazdag motívumvilága kiemeli a homokmégyi útmenti keresztek sorából. A kereszt elején, a keresztfa fölött egy virágcserépből kiágazó fa, életfa tetején egy szilvamagot ábrázolt a faragó. A szilvamag ebben az esetben csak nagy áttételekkel jelentheti a női csiklót. Nagyobb valószínűséggel gondolhatjuk, hogy az életfa tetején álló szilvamag a tavasz és a szűziesség szimbólumaként Szűz Máriát jelképezi 286 , melyből két inda ágazik tovább, végein egy hatágú és egy hétágú csillaggal. A hatágú csillag egy ószövetségi jóslat eredményeként a zsidók szemében a Messiást jelképezi. A hétágú csillag a szivárványnak és a világharmóniának a szimbóluma. 287 E szimbólumcsokor tehát azt jelentheti, 285 HOFER Tamás - FÉL Edit 1975. 16. 286 HOPPAL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. 237. 287 HOPPAL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György 1990. 47-48. 91 64. kép: Az alsó életfa
