Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Kuti László: Szabó József, az agrogeológia atyja

Szabó József-emlékkönyv Kuti László Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Szabó József, az agrogeológia atyja A magyar agrogeológiai kutatások atyjának is Szabó Józsefet tekintjük, akinek 1861-ben kiadott, „Békés-Csanád megye földtani viszonyai és talajnemei" című munkája és a mellékelt térképe valóban úttörő jelentőségű volt a korábbi döntően megfigyeléseken alapuló munkákkal szemben. E nevezett mű ugyanis már nemcsak terepi megfigyelésekre szorítkozott, hanem részletes terepi és laboratóriumi vizsgálatokra, mintavételezésekre is. A Szabó József munkatársa, Molnár János végezte laboratóriumi vizsgálatok mai értelemben is megállják a helyüket. Fontos eleme kutatásaiknak, hogy nemcsak a különböző talajokkal és üledékekkel foglakoztak, hanem vizsgálatukat kiterjesztették a felszín alatti vizek megfigyelésére is, a létező kutakban tanulmányozva a talajvíz mélységét és kémiai összetételét. E kötet elkészülte nem volt véletlen, mint ahogy az sem, hogy a Magyar Gazdasági Egyesület Szabó Józsefet kérte föl az elkészítésére. Ugyanis Szabó József már ezt megelőzően is foglakozott agrogeológiai kérdésekkel. A bécsi Földtani Intézet (Geologische Reichsanstalt) 1850-ben megjelent évkönyvében „Vorkommen und Gewinnung des Salpeters in Ungarn" című, a magyarországi salétromkészletekkel és -előfordulásokkal foglalkozó cikkében meglehetős részletességgel írt az alföldi szikesekről is. 1858-ban a bécsi Földtani Intézet évkönyvében megjelent igazgatói beszámoló ugyancsak érdekes közleményt tartalmaz Szabó József agrogeológiai munkáságáról. W. Haidinger igazgató cikkét olvasva megtudjuk, hogy „Herr Professor Szabó" BékésCsanád megyében tanulmányozza az alluviális és diluviális képződményeket a magyar mezőgazdasági egyesület felkérésére. Az első magyar nyelvű munka az 1861-ben megjelent „Békés-Csanád megye földtani viszonyai és talajnemei" című kötet volt, melyről többen csak mint egy térképről tesznek említést. Pedig a térkép csak a több mint 100 oldalas könyv melléklete volt. A Magyar Gazdasági Egyesület 1858. május 5-én tartott igazgatói választmányi ülésén döntött az ismeretterjesztő és jószágrendezési szakosztály javaslatára, hogy „Magyarország gazdasági leírásához többi közt, a földtani viszonyok tanulmányozása is nyeressék meg, és hogy ezt az Egyesület minden megyére nézve az egyik vagy másik geolog kiküldetése által a helyszínre eszközölje, kinek egyszersmind feladata lenne, az