Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Brezsnyánszky Károly: A magyar geológia a XIX. században

A magyar geológia a XIX. században tartalmazott. A hatalmas térképmű elkészítése és a magyar szakemberek, Böckh János (1840-1909), Hofmann Károly (1839-1891), Hantken Miksa (1821-1893) és Szabó József részvétele a munkálatokban meghatározó jelentőségű volt az önálló magyar földtan és annak legfontosabb intézménye, a Magyar Királyi Földtani Intézet megalapítása (1869) és későbbi működése szempontjából (3. ábra). 3. ábra: A bécsi birodalmi geológiai intézet személyzete 1865-ben, köztük a gyakorlati idejét töltő Böckh János (Álló sor, jobbról a tnásodik) A Magyar Királyi Földtani Intézet A XIX. század eleje, a korszerű geológia kialakulásának időszaka a világtörténelemben a felvilágosodás, a polgári államok megteremtésének kora, amelynek mozgatórugója térségünkben a napóleoni háborúk gazdasági konjunktúrája volt, ami az ország nyersanyagai iránti itthoni és külföldi kereslet növekedését eredményezte. A polgárosodás és a gazdasági fellendülés teremtette körülmények vezettek el a nemzetté válás, az állami, nemzeti önállóság iránti igény megerősödéséhez, ezzel együtt a nemzeti tudományosság fejlődéséhez. A reformkortól sorra alakultak a tudományos társaságok: 1841-ben kezdték meg vándorgyűléseik sorát a Magyar Orvosok és 15