Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Szabó József olaszországi utazásai és kapcsolatai

Hála József Bologna között az abban az időben folyó vasútépítési munkálatok. Legfontosabb állomásai, amelyekből kirándulásaira indult, Battaglia, Galzignano, Abano, Teolo, Monte Merlo, Torreglia, Vo, Este és Monselice voltak. Pihenésképpen egy kirándulást tett a Lago di Gardára is. JELENTÉS AZ 1*06. SEPT. £8 OCT. FELoŐ-OLAazOBSZÁO KK KKSKKilKN AZ EUUANEÁKBAN TXTT OEOL UTAIASRÓL«) SZABÓ JÓZSEF egjetomi tiuiár Által. A geológiában csak úgy, mint az emberi történelemben, a special!« tanulmányok késxltik elft a biztos alapot az egésznek pontosabb összeállítására, « mióta ezen irány jobban lábra kap, tisztulnak a nézetek, * a Told fejlődésének történelme a conjecluralis tárgyalásbúi kivetkezve, mind inkább emelkedik ai exact tudora inyok színvonalára, melyre a természettudomány minden ága hivatva van. Tobbé-kcyoibbc, minden geolog a hozzá közelebb levJi tájak viszonyait tanulmányozza részletesen ; nekem я Budapeat vidékén előforduló harmadkori a újabb Üledékes- z az éjszakra nem messie Szent-Endre s Tét-Mogyoródnál találtató harmadkori vulkáni közétek jutottak osztályrészül. Л tárgyaktiak ezen általánosságából különösen a Trachyt, a Rhyolith és Bazaltnál mutathatok fel réssletesb tanulmányozás folytán nyert eredményeket. Ezekre nézve, hngy a tájékozást könnyitaem , előadom a harmadkori vulkáni kőzeteink tanulmányozásának történetét. A régibb búvárok, a neptunisták és vulkánisták táborából Beudant által homályba jutván, ezen vagy 14 évvel ez•) Kliïl.k.i Hí Ak.'.Uíllíl» IS8i. Nuv. 20-diki и1Ыи, 1. ábra: Egy olasz vonatkozású Szabó József-tanulmány első oldala (Szabó J. 1866) Utazására visszaemlékezve meleg hangon írt mindazokról, akik kutatásait segítették. Monte Merlóban felkereste Meneghini pisai egyetemi tanárt, akivel eszmecserét folytatott és akitől sok becses adat birtokába jutott. Meneghini már ismerte Szabó Józsefnek azt a tanulmányát, amelyben először foglalta össze a riolitról alkotott nézeteit. E dolgozat a személyes találkozás alkalmával beható szakmai beszélgetésre adott alkalmat. A magyar kutató jó benyomást kelthetett Itália egyik legjelesebb geológusában, mert meghívta őt, hogy Közép-Olaszország vulkánjait együtt tanulmányozzák. (E közös kutatóút megvalósulásáról nem tudunk.) Tanulmányútjáról egy 225 darabból álló földtani kollekcióval tért haza. A vulkáni kőzeteket ő vizsgálta meg, több tanulmányában írt róluk és az eredményeket felhasználta alapvető rendszerező munkáiban (SZABÓ J. 1873b, 1873c, 1878) is. Az üledékes kőzeteket Hantken Miksának adta át, aki meghatározta az azokban lévő foraminiferákat (HANTKEN M. 1884). 118