Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Szabó József olaszországi utazásai és kapcsolatai

Szabó József-emlékkönyv Hála József Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Szabó József olaszországi utazásai és kapcsolatai Szabó József több évtizedes munkássága során sokat utazott, nem csak Magyarországon, hanem külföldön is. Európa számos országát felkereste és járt Afrikában, valamint Észak-Amerikában is. Ezen kívül, kiváló nyelvtudásának köszönhetően (beszélt és írt németül, latinul, franciául és angolul, értett szlovákul, olaszul és görögül) rendszeres kapcsolatban állt korának sok kiváló külföldi tudósával. A harmadkori vulkáni kőzetek tanulmányozását a Tokaji-hegységben kezdte el 1863-ban és a kutatásokat élete végéig folytatta. Már az 1860-as években fokozott érdeklődést mutatott az olaszországi vulkáni kőzetek iránt. Figyelme először az Euganeák (Felső-Olaszország) felé irányult, mert François-Sulpice Beudant művének (1822) megjelenése óta ennek kőzeteit a magyarországi vulkáni képződményekhez hasonlították. Első itáliai utazása során, 1865-ben azért kereste fel a hegységet, hogy ott kutatásokat végezzen és összehasonlító kőzetmintákat gyűjtsön. 1865 szeptemberében indult el Magyarországról és Velencét, majd Padovát érintve érte el utazása célját. Kutatásainak eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémia 1865. november 20-ai ülésén számolt be (SZABÓ J. 1866) (1. ábra). Padovában meglátogatta az idős geológust, Catullót, aki tanácsaival segítette és megjelent tanulmányaival is megajándékozta őt, valamint felhívta a figyelmét az egyetemen lévő, általa összeállított, az Euganeákból származó kőzetgyűjteményre. Di Zignót, a hegység üledékes kőzeteinek kutatóját is felkereste, aki a rendelkezésére bocsátotta a Palazzo Zignóban lévő könyvtárát, valamint kőzet- és ősmaradványgyűjteményét. A városban Filippuzzi kémiatanár vendégszeretetét is élvezhette. О házát és könyvtárát Szabó József rendelkezésére bocsátotta és mindent elkövetett, hogy a magyar tudós kutatómunkája eredményes legyen. A padovai könyvtárban tanulmányozta az Euganeák földtani irodalmát és térképeit, valamint az egyetemen a Catullo által összeállított kőzetgyűjteményt, amely 215 darab, a hegységből származó példányt tartalmazott. Eredeti terve az volt, hogy csak a híres lelőhelyeket keresi fel, de a kőzetgyűjtemények áttanulmányozása után úgy döntött, hogy az egész hegységet átkutatja és egy új földtani térképet is készít. Vizsgálódásait segítették a Padova és