Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
Szűcs Judit: Hagyományos hústartósítási módok néhány alföldi településen
A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. Kalocsa, 1997. 97-104. p. Szűcs Judit Hagyományos hústartósítási módok néhány alföldi településen A század eleji munkák után a század közepén Tálasi István és Barabás Jenő hívja fel a figyelmet a címben megfogalmazott kérdés kutatásának szükségességére és lehetőségére. l A témát az 1995 tavaszán Csólyospáloson gyűjtött néhány, a pásztorélethez, étkezéshez kötődő adat vetette fel. Ezek kiegészültek a korábbi szentesi, majd frissen gyűjtött szentesi, főként csongrádi adatokkal. Előadásom elhangzásakor az Alföld kissé távolabbi pontjairól T. Bereczki Ibolyától kaptam két adatot. Ezeket a megfelelő helyen közlöm. (Az adatokat ezúton is köszönöm.) A húskonzerválás irodalmát az utóbbi évtizedekben két tanulmány is összegezte. 2 A vizsgált település vonatkozó adatai jól kiegészítik, illetve módosítják a jelzett tanulmányok megállapításait. Adataim az Alföldről, közelebbről a Duna-Tisza közéről, Csólyospálosról és Csongrádról, s a Tisza másik oldaláról, Szentesről származnak. Csólyospáloson még a 60-70 évesek emlékezetében frissen élő élményként gyűjthető adatait találhattam a külterjes állattartáshoz köthető hústartósítási módoknak. Ennek gazdasági és településtörténeti hátterei és okai vannak. Az addig legeltetésre használt földet, pusztát 100 éve osztották föl. Erre a gabonakonjunktúra miatt került sor. Az újonnan betelepülők részben szintén állattartásra rendezkedtek be. (A letelepülők kis számban pásztorok, nagyobb számban Szeged alsótanyaiak voltak, illetve Kiskunfélegyházáról érkeztek.) Birkáikat juhászokra bízták. A felosztott két pusztából, Csólyosból és Pálosból 1945-ben lett egy község. Ezután is évtizedeknek kellett eltelni, hogy a pusztai, tanyai emberből falusi lakos legyen. A tanyai élet gazdálkodásban, életmódban sok 1 Például ALMÁSI 1903. 694, MADARASSY 1903. 446-447. Tálasi István 1945-ben és 1955-ben hívja fel a figyelmet a kérdés vizsgálatára - TÁLASI 1979-80. 39, 130. 1980-1982 között biztatott a vonatkozó adatok gyűjtésére. Ezen időszakban Szentesen csak a későbbiekben idézett részadatokat találtam - BARABÁS 1959. 440. Jelen előadás, írás terjedelme nem teszi lehetővé, nem is teszi szükségessé a téma teljes irodalmának közlését és feldolgozását. 2 PALÁDI-KOVÁCS 1972-74. 175-187. A publikálás időpontjáig megjelent lényeges irodalmat feldolgozza és közli - KISBÁN 1969. 103-116, KISBÁN 1989. 16-20. © 1997 Viski Károly Múzeum, Kalocsa
