Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Bodnár Zsuzsanna: A kamra, padlás, pince szerepe a paraszti élelmiszertárolásban

Bodnár Zsuzsanna jelentette és az istállózó állattartás súlyának növekedését vonta maga után. Ezután az állattenyésztésben a szarvasmarha, sertés, baromfitartás vált fontossá.

4 A tehéntartás a legjelentősebb, hiszen ez az állatfajta volt a legsokrétűbben hasznosítható. A nyírségi paraszti gazdálkodás fejlődésének jelentős gátakat szabtak a mindenkori birtokviszonyok is.

5 A falvak többsége uradalmakhoz tartozott, magánföldesúri birtok volt, ami egy tagolt, erősen differenciált paraszti társadalmat hozott létre. A Nyírségben nagy létszámú nincstelen és szegényparaszti réteg alakult ki. A gazdasági aránytalanságok, a társadalmi ellentmondások, a mezőgazdasági termelés alacsony technikai színvonala nagymértékben hozzájárultak a népi kultúra hagyományos elemeinek konzerválásához, a népi táplálkozás, élelmiszertárolás területén is. A nyírségi lakóház alaprajzi és funkcionális tagolódása. A lakóház alaprajzi beosztását, helyiségeinek számát, azok egymáshoz való viszonyát, funkcionális tagolódását, s ennek történeti változását a mindenkori gazdasági-, társadalmi viszonyok határozzák meg.

6 A Nyírség paraszti társadalmának differenciáltsága nemcsak a lakóházak építészeti kivitelezésében, hanem a térbeosztásban is megnyilvánul. Az átlagos nyírségi ház soros elrendezésű, szobából, konyhából és kamrából álló lakóépítmény. Az egy, két, illetve négy vagy annál több helyiségből álló lakóépítmények éppúgy megtalálhatók, mint a kétsoros elrendezésűek. (Lásd: alaprajzok). Nyírségi szegényparasztok, cselédek, napszámosok, a 2-4 holddal rendelkező kisparasztok két és háromosztatú házat építettek (szoba+pitvar, szoba+konyha+kamra). A szegényparaszti gazdaság a szobán és konyhán kívül más helyiséget nem igényelt, hiszen a bérmunkával szerzett terményt és a kertben megtermelt babot, borsót, krumplit, kevés búzát, kukoricát a padláson tárolták. Ennek ellenére arra törekedtek, hogy háromosztatú házakat építsenek. A harmadik helyiség rendszerint kamra, ritkábban szoba, ami a család átalakulásával kamraként funkcionál. A középparasztság lakóházainak alaprajzi tagolódása: nagyház(tisztaszoba)+konyha+kisház, illetve szoba+konyha+kamra+istálló, ami külön vagy egy fedél alá épül a lakóházzal. A gazdagparasztságnál és a nyíregyházi tirpák gazdáknál nagyház+konyha+kisház+kamra+istálló+szín tagolódása jellemző. Gyakran a kamra és magtár külön helyiséget kapott. A Nyírségben megtalálható a kétsoros alaprajzú lakóház is, a kisnemesség, a módosabb tirpák parasztok, a német eredetű lakosság körében.

7 A lakóház egyetlen udvarra nyíló bejárata a pitvaron helyezkedik el, ebből nyílik a szoba és a kamra, illetve 4 BODNÁR 1988. 103. 5 DÁM 1982.11. 6 DÁM 1982. 67. 7 Bodnár Zsuzsanna 1985-ben írt kéziratban lévő doktori disszertációjából, cime: „A népi lakáskultúra változása" 68