Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Bodnár Zsuzsanna: A kamra, padlás, pince szerepe a paraszti élelmiszertárolásban

A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. Kalocsa, 1997. 67-78. p. Bodnár Zsuzsanna A kamra, padlás, pince szerepe a paraszti élelmiszertárolásban A parasztság életével legszorosabb kapcsolatban a ház áll. Teret ad az élet különböző mozzanatainak, munkának, szórakozásnak, de mindezek mellett igen fontos tárolóhelyiség. ' Ugyanakkor a parasztház az életmód, foglalkozás és gazdasági helyzet egyik közvetlen tükrözője is. Tanulmányom témaválasztását az indokolja, hogy míg a lakóházhoz kapcsolódóan a szoba, pitvar alaprajzi, funkcionális kérdéseiről számos kitűnő munka született,

2 addig a kamra, padlás, pince funkciója, tárolószerepe csak érintőleges maradt. Ezt jelzi a csekély szakirodalom is. Tanulmányomban ezen helyiségek élelmiszertárolásban betöltött szerepét vizsgáltam a Nyírség paraszti gazdálkodásában (kutatópontjaim Tímár, Pócspetri, Kállósemjén) döntően récens néprajzi anyagra támaszkodva, az 1930-1960-as évekre vetítve. A Nyírség népi táplálkozását, élelmiszertárolását befolyásoló gazdasági, társadalmi, etnikai tényezők részletes bemutatására nincs lehetőségünk, ezért csak utalunk a konkrét hatóokokra. A Nyírség Magyarország második legnagyobb futóhomok területe. A 18. századig nagykiterjedésű tölgyesekből álló erdőtakaró borította, majd megkezdődött az erdők irtása, a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. A természetföldrajzi körülmények jelentősen befolyásolták a táj gazdasági életének fejlődését, a hagyományos paraszti gazdálkodás alakulását. A szűk határú kaszáló és legelőterület miatt az állattenyésztés mértéke mindvégig az önellátás szintjén maradt, s csak kismértékben válhatott árutermelővé.

3 A múlt század közepéig a gabona, elsősorban a rozstermelésen alapuló monokultúra jellemezte a vidéket. Az állattartás és a földművelés egyensúlyát a háromnyomásos határhasználat biztosította. A múlt század második felében a gazdálkodás struktúrájában jelentős változás ment végbe. Ekkor kerültek a nyomásba a takarmánynövények, valamint a kapások közül a burgonya, kukorica, dohány, ami az ugarlegelő területének csökkenését 1 VAJKAI 1948.3. 2 BÍRÓ 1975, GILYÉN - MENDELE - TÓTH 1975, NÉMETH 1977, BAKÓ 1978, DÁM 1982, BODNÁR 1985. 22-34, PÁLL 1987, ZENTAI 1991, BALASSA M. 1994. 3 DÁM 1982. 10. © 1997 Viski Károly Múzeum, Kalocsa