Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
Bódi Zsuzsanna: A hazai cigány csoportok táplálkozása vizsgálatának módszertani tanulságai
A hazai cigány csoportok táplálkozása vizsgálatának módszertani tanulságai A mai háztartásokban a régi tárgyak mellett feltűnően sok italkészlet van. Ezek használata a családi ünnepekre korlátozódik, inkább díszítő funkciójuk a lényegesebb. A feketekávé elterjedésével a teáskészletek mellett a kávéskészletek is megjelentek az 1970-es évek közepétől. Figyelemre méltó, hogy az asszony presztízsét biztosító háztartási eszközök a letelepedés után szinte kirakatba kerültek, lakásdíszítő elemként való felhasználásuk révén. E presztízsjavak beszerzésénél a mennyiségi szempontok kerültek előtérbe, korábban kevesebb, de jó minőségű tárgy szolgált hasonló célra. 4.2. A háztartás eszközkészlete, az ételkészítési módok és a fogyasztott ételek köre közti összefüggés. A mozgó háztartások legszükségesebbekre szorítkozó háztartási felszerelése leginkább az egytálételek elkészítését tette lehetővé. Az általam gyűjtött anyag azt bizonyítja, hogy a pásztorok hasonló feltételek között készülő ételfajtáival ellentétben a vizsgált cigány csoport étkezésében jelentős hányadot képviseltek a zöldségfélékkel készített, húsos vagy hús nélküli levesek, egytálételek. A főtt húsok túlsúlya jellemezte étkezésüket, ami mellé kenyér hiányában bokolyit sütöttek, az apróhúst pedig tésztafélékkel: hasított tésztával (pharado xumer) vagy levél tésztával (patra xumer) keverték össze. Ünnepekre a házaknál süttettek rétest, majd kalácsot, a süteményfélék házi készítésének gyakorlata csak a sparhelt használatával alakulhatott ki körükben. Telepi körülmények között - a II. világháború után - bővült az ételek köre, gyakoribbá vált a sült húsok fogyasztása, és az életkörülmények javulásával a csoport táplálkozásában szerepük tovább nőtt. A sült húsok fogyasztásához kapcsolódott a krumpli köret, mint új ételfajta, de a hagyományos módon készített tésztafélék elsőbbsége megmaradt, azonban elkészítési módjuk alkalmazkodott a megváltozott sütő-főző berendezésekhez (pld. a bokolyit sparhelt platnin sütötték). A hagyományos tésztafélék visszaszorulása - elsősorban munkaigényességük miatt - az 1980-as évek elejére tehető. A vázolt folyamat azt mutatja, hogy a háztartás eszközkészletének minőségi javulását jelentős fáziskéséssel követi a korábbi eszközökhöz alkalmazkodó ételkészítési módok és az ezekkel készített ételfajták elhagyása. 4.3. A táplálkozás nyersanyagainak beszerzési lehetőségei és a fogyasztott ételek közti összefüggés. A vizsgált családok közös jellemzője a szerző-mozgó életforma volt, amit a férfiak foglalkozása mellett az asszonyok házaló és jósló tevékenysége is meghatározott. Az úton levők egy-egy faluban megállva szerezték be az evéshez szükséges alapanyagokat. „Leálltak egy szép gyepre", a romano than (cigány hely) általában patak vagy forrás mellett, a falu szélén volt. Az egyes csoportok által kialakított táborhelyeket a többi arra járó is igénybe vette. A fémművesek asszonyai az előre elkészített árakkal 139
