Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
(A Fiedler tanító házának helyén, a templom mellett történt a szenteltfa szentelése. Azt a szenteltfát, amit húsvét szombatján megfüstöltek, azt a sparheltbe tették, ha vihar közeledett. Kissé megizzították, a csurgóba fektették, majd visszakerült a helyére.) 1789. Da kämmt kuei Waat vaar Oschtra. So ha ma gseit, wenn eappr wild ischt gsei, and hat itt gredt. (- Húsvét előtt szót ne várj tőle! - Ezt mondtuk, ha valaki mérgében nem beszélt.) Dr Has hockid em Neascht, (Ül a nyúl a fészekbe, nach kämmt bald s Oschtrafescht. közeleg a húsvét ünnepe.) Oschtrasannteg - Húsvét vasárnapja 1790. En Oschtra hat ma so gwantscha: „I wentsch ana / Ana glickligi Oschtrafaiteg, glorreiche Auferstehung, fröhliche Alleluja!”- „Gott Dank, ma wentschid diar /ui / Ui au so vili. ” (A húsvétkor szokásos köszöntés: - Kívánok boldog húsvéti ünnepeket, glóriás feltámadást, boldog allelúját! - Istennek legyen hála, neked / nektek / Maguknak is ugyanezt kívánjuk.) 1791. En gflochtana Oschtrakulatscha hat ma uf Oschtra gmacht. (Húsvétra húsvéti fonott kalácsot185 készítettünk.) 1792. Em Kaarb seand Waichsala denna gsei, and ueini haud Letschla neitau. Letschla and Waichsala, Kriasa, Zwetschka, Schnaka [gedörrte Apfelschnitte], and des ischt eigwiah waara. Wia meh daß ma neitau hat, wia meh Glick daß ma hat ghätt. Kukrutza haud sie au ema neitau and Bauna. Des älts, was gwieha ischt, hält ueim d Gsandhaeit. Wel d Fölvidékr [die Ungarn aus Oberungam] reikamma seand, nach ischt des stark ganga. Andr die Fölvidékr isch wiedr aufkamma. Vaar au, d Hajoschr haud ’s au ueini tau, abr itt vili. (A kosárban volt aszalt meggy, egyesek süteményt is tettek bele. Süteményt és aszalt meggyet, cseresznyét, szilvát, almaszeleteket. Kosárba rakták, és megszenteltették. Minél többet raktak bele, annál több szerencsét várhatott az ember. Kukoricát meg babot is tettek be. Mindezek a megszentelt dolgok megtartják az ember egészségét. Mikor a fölvidékiek bejöttek, akkor ez a szokás fölvirágzott. A fölvidékiek idején újra életre kelt.186 Volt korábban is, egyesek megtartották a szokást, de nem sokan.) 185 A húsvéti fonott kalácsot németül Osterzopf-nak, ’húsvéti copfnak’ mondják. Erről írja BECKER- HUBERTI, Manfred 2001. 301. „ Osterzopf: Der Zopf... verweist auf die Verflochtenheit zwischen Gott und Mensch, dem an diesem Tag durch Jesus Christus wieder der Zugang zum Vater eröffnet wurde. ” (Fordítás: Húsvéti fonott kalács: A fonadék ... utal az összefonódottságra Isten és ember közt, aki előtt ezen a napon Jézus Krisztus által újra megnyílt az út az Atyához.) 186 A háború után a Szlovákiából betelelepített magyarokról van szó. Es bezieht sich auf die Ungarn, die nach dem zweiten Weltkrieg aus der Slowakei nach Ungarn in schwäbische Ortschaften umgesiedelt wurden. 364
