Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A víz
Waeisahaus baua lau en Hajosch. Dott haud sie a Bruck wella schla, die Lang Bruck, daß sie namm haud kenna mit iahri Suldata. And dramm seand so vili gstaarba. Em Sampf denna seand sie vastickt. Nach hat d Maria Theresia gseit: Sie waeißt, daß sie schuldig ischt, dramm will sie faar deanni Waeisa saarga. Da deaff suscht niamrd nei, solang des Gibäu stahl, nu d Waeisakendr. (A Mária Terézia nagy háborút viselt Magyarországon. Útjuk Hajóson vezetett át, és Császártöltés felé mentek volna. De akkoriban itt nagy mocsár volt, azon át akart hidat verni. Sok emberét veszítette el ott. Nagy mocsár volt, sok katonája veszett benne, ezért építtette ezt az árvaházat119 Hajóson. Hidat akart veretni, a Hosszú- hidat, hogy át tudjanak kelni a katonáikkal. Ezért haltak meg olyan sokan, belevesztek a mocsárba. Mária Terézia akkor azt mondta, ő nagyon jól tudja, mennyire hibás. Ezért fog az árvákról gondoskodni. És ameddig ez az épület áll, addig más oda be nem teheti a lábát, csak az árvagyermekek.) 1366. Des hat aisan Vattr ällawail vazdhlt. Gega Tschassrdet, abr em Hajoschr Hottr ischt a Bildsteckle, and dott reachts namm gaht s Sand a. Seall seand dott d Sandr Weigüta. And seall ischt so a niedrs Sach gsei, daß dott ischt vaar s Wassr gstanda. Descht lautr Fluß gsei dotthanaramm. And van dott ischt en stark raicha Ma gfahra kamma mit am Schiff, en Jud isch gsei. Dott isch so niedr gsei seallmal, daß Schiffr gfahra seand. So hat aisan Vattr ällawail vazdhlt: Dott ischt V mit am Schiff gfahra, and dott em Sand dana ischt V steacka blieba. And s Schiff ischt glada gsei mit Gold. Nach ischt V dott vauglicklid mit am Schiff. Nach hatt V ausglada. And da ischt niana niamrd gsei. And krank ischt V scha gsei, vakiahlt hatt V ihn, nach hatt V messa stearba. Abr spätr ischt a Hilf nachigfahra kamma, nach sealli haud des Schiff wella retta, abr sie haud ’s nemmi kenna. Nach haud sie dr raich Ma en d Todatrucha nei tau, and haud ’a en dea Wassrfluß nei kait, dott, mo dr Juda- kiarchhof gsei ischt. Wei dott ischt friahrr d Ausbendeng gsei. Aisan Vattr hat nach äwa gseit: „En großa Stuarm ischt kamma, and dr Wend hat des Sand alts da nazoga, and hat älts eba gmacht, dr Fluß ganz zuadeckt. Mit deamm Sand ischt älligs grad waara. Dea Fluß ischt grad waara and ällegs. Deanni Leut seand äll z’grand ganga dott seallmal, mo haud healfa wella. ” Wia mein Vattr ällawail gseit hat, dott isch so a Weattr gsei, wia wenn d Welt a End hat. Aisan Vattr hat seall ällawail vazählt: Die seall Saita ge am Judakiarchhof na ischt a raichs Sach, wenn des wahr ischt, was ear ällawail ghert hat: daß dea Hearr ischt dott vagraba waara. Wear seallfendt, seall weatt glickle. „Ja, abr seall fendt niamrd. ” (Ezt a történetet apánk mesélte mindig. Császártöltés felé menet, de a hajósi határban van egy képoszlop, attól jobbra kezdődik a homok, ott vannak a Homoki szőlők. Valaha alacsony terület volt, víz volt arra. Minden egyetlen folyóvíz volt. Olyan alacsony fekvése volt, hogy hajók jártak rajta. így mesélte apám mindig. Abból az irányból egyszer egy gazdag zsidó ember érkezett a hajójával. Jött a hajóval, és ott megfeneklett a homokban. És a hajó teli volt rakodva arannyal. Hogy ilyen szerencsétlenül járt a hajóval, elkezdett kirakodni. De közel s távol nem 119 Az árvaház az 1739-ben épült és 1767-ben átépített, szép barokk kastélyban kapott otthont, amit a falubeliek mindmáig Mária Terézia kastélyának mondanak. A hagyomány úgy tartja, hogy a császámő járt itt Hajóson, és hogy a kastély kapuit díszítő lenge nőalakokban a művész a császárnőt ábrázolta. Történelmi bizonyíték egyikre sincs. Arvaházként 1907-1950 között szolgált. Az 50-es évektől állami gondozott gyermekeknek adott otthont 1999-ig. 277
