Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A világ
weatt ’s gia, mo so vili Mentsek wearid ambracht, daß s Bluat stakt. Abr welas daß s letscht Zaeichi ischt, seall waeiß i nemme. (Elég gyakran olvasom a Bölcs Szibillát. A Bölcs Szibilla nő, aki elment a királyhoz, és fölolvasta neki, hogy ez és ez következik majd be. És ez minden igaz. Az áll benne, hogy a nők olyanok lesznek, mint a férfiak, kalapot viselnek, és nadrágot hordanak. És ez már mind valóság. És a hegyek és a völgyek egymásra torlódnak. Olyan világ jön, hogy a hegy és völgy elsimul. És egyes völgyekben majd annyi embert ölnek meg, hogy állni fog bennük a vér. Azt már nem tudom, hogy mi lesz az utolsó jel.) [Die Himmelsrichtungen] - Az égtájak9 63. Wenn so en kalta Wend ganga ischt, haud ueini gseit: „Ha, des ischt en Nordwend. ” Abr i waeiß itt amal, mo des Nord ischt. Deanni Weatr ha ma itt gnutzt. Nu so gseit, wenn államai a Weattr kamma ischt: "Jetz kammt van Duschnock a Weattr. ” And i han heit au wiedr gseit: „ Vaar kriagid miar kuein Reaga, vaar van Duschnock hear kuein kammt. ” (Ha hideg szél fújt, egyesek mondták: - Nana, ez északi10 szél. - Dehát én azt se tudom, hol van az az észak. Ezeket a szavakat nem használtuk. Csak úgy beszéltünk, ha vihar közeledett, hogy most Dusnok felől jön a vihar. És máma megint azt mondtam: — Addig nem kapunk esőt, míg Dusnok irányából nem jön.) 64. Zu dr obra Garb hat ma gseit dr Rittr. And sealli hat ma äwa so messa naufsetza, daß sie gega ’m Aat gucked. Ackarmo ma gschnittrid haud. Em Bricklamaráschtli dóba [nördlich von Hajós] ha ma au so gsetzt, daß dia Rittr garb gega ’m Aat gucked. So hat ma dr Rittr naufgsetzt. And dr Kopf hat messa gega ’m Aat gucka. Wemma en die Keallr duß [südlich von Hajós] garb id haud, annach hat dr Kopf au gega ’m Aat messa gucka. Ackarmo daß ma gschnittrid haud, seand äwa so gsetzt waara d Mandla, daß dr Rittrkopf äwa gega'm Aat gucked. (A legfölső kévét ’lovagnak’ mondtuk. Azt mindig úgy raktuk, hogy a falu felé nézzen. Akárhol arattunk. Fönt a Brickla-mocsáron [Hajóstól északra] is úgy raktuk, hogy ez a ’lovagkéve’ a falu felé nézzen. A fejrésze [szárrész] a falu felé kellett, hogy nézzen. És ha kint a pincéknél dolgoztunk [Hajóstól délre], akkor is a fej a falu felé nézett. Akárhol arattunk, mindig így raktuk a kepét, hogy a ’lovagfej’ mindig a falu felé nézett.) 9 Az ’égtáj’ fogalmára és még nagyon sok más fogalomra nincs szó a hajósi nyelvjárásban. Ezeket szögletes zárójelben német köznyelvi szóval nevezzük meg. Begriffe, die keine Entsprechungen in der Mundart haben, werden jeweils in eckige Klammern gesetzt. 10 BEITL, Oswald und Richard 1996. 975. „... auch die Namen Osten, Westen, Norden, Süden sind mundartlich vielfach ganz ungebräuchlich, sondern es (das Volk) nimmt die eigenen Lebensverhältnisse als Grundlage." (Fordítás: ... a kelet, nyugat, észak, dél elnevezések a nyelvjárásokban sokfelé egyáltalán nem használatosak, hanem a nép a saját életviszonyait veszi alapul.) Hajóson távolra mutatás esetén a dóba ’ ott fönt’ az északi, a danda ’ott lent’ a déli irányt jelöli, a deanna ’ott túl, túloldalt, odaát’ a keletnyugatit. A denna’ ott bent’ a falu központjára és némely dűlőnévre vonatkozik. A duß ’ott kint’ pedig a külterületek valamint a külországok behatárolására való. Közeire mutatás esetén a hóba ’itt fönt’ handa ’itt lent’, heanna ’itt túl’, henna ’itt bent’ és huß ’itt kint’ használatos. Ezenkívül használatos a ge Sannaufgang ’napkelte irányában’ és a ge Sannandrgang ’napnyugta felé’. Vö. a 878. és a 1025. számoknál olvasható adatokkal (vgl. Punkte 878, 1025). 24
