Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az időjárás
nak: - Halljátok ezt?! Még felhő sincs az égen, ez meg esőről beszél! - És rittig jött az eső! És ez itt történt Hajóson.) 551. So seand des ueini gsei, deanni haud obachtgia uf d Sann and van mo dr Wend kämmt. So wia meteorológus [Meteorologen] seand sie gsei. Sie seand ibral ramm. Ueini haud ihni glaubt and ueini halt itt. Iamal isch halt eitroffa and iamal itt. Wenn en Drachawedl gsei ischt, nach hatt ’s ämal so greanged, daß ma gar niks gsiah hat vaar Reaga. Nach haud d Leut gseit: „ Glai wearid wiedr vafahrini Schualr kamma, deanni ziahnid ja dr Reaga wiedr nache. Wenn deanni kammed, nach kämmt jedis Mal a Weattr. ” And ’s ischt au so gsei. D Leut haud gseit: „Jetz kämmt wiedr uein, and deanni brengid dr Reaga. Deanni ziahnad ’a ja nache. ” (Ezek olyan emberek voltak, akik figyelték a napot és a széljárást. Olyan meteorológusfélék voltak. És jártak mindenfelé. Némely ember hitt nekik, némelyik meg nem. Mert néha eltalálták, néha meg nem. Ha sárkányfarok volt az égen, akkor mindig akkora eső jött, hogy látni se lehetett az esőtől. Akkor az emberek megjegyezték: - Mindjárt megint jönnek a csavargó diákok, hiszen azok húzzák maguk után az esőt. Ha azok megjelennek, akkor minden egyes alkalommal jön a vihar. - És tényleg így volt. Az emberek azt mondták: - Már megint jön egy, és ezek hozzák az esőt. Húzzák maguk után.) 552. Em Hottr duß, em Weigata odr ackarmo, ufzmal ischt államai uein da gstanda. Des Gred ischt nach gsei: „Jetz da ischt scha wiedr dr vafahri Schualr gsei, and dott ischt V au gsei and hat gseit, des and des weatt weara. ” And älts hat eitrojfa. Nach hatt V gseit, jetz kammt en Reaga. Odr: Jetz kammt en Wend. Vafahrini Schualr, deanni seand üllawail em Hottr duß gsei, annach van sealli iahram Sach seand d Wendsbrauta kamma. Wenn a Wendsbraut kammt: „Na, jetz kammt en vafahrana Schualr. ” Ear ischt kamma, nach hendr ihm nachi ischt d Wendsbraut kamma. And mit dr Wendsbraut ischt ear au wiedr vaschwanda. So hat ’s solla sei, deanni haud méh erfahra, annach haud sie méh varata. (Kinn a határban, a szőlőben vagy bárhol, egyszer csak ott állt egy férfi. Az a szóbeszéd járta, hogy a garabonciás diák már megint itt járt meg ott is járt, és azt mondta, hogy ez meg az lesz, és mindig bekövetkezett. Azt mondta, most eső jön. Vagy: Most szél jön. A garabonciás diákok, ezek mindig kinn a határban jöttek elő, és ezeknek a izéjéből jöttek elő a forgószelek. Ha jön a forgószél: - Na, most jön a garabonciás. - Jött is, és mögötte jött a forgószél.67 És a forgószéllel együtt megint eltűnt őmaga is. Valahogy úgy lehetett, ezek sok tapasztalaton mentek át, úgyhogy több mindent eltaláltak.) 553. Ueimal hat aisa Muattr Bauna grupft em Weigata duß, nach haud d Leüt namm- gschria zu is: „ Tammlid ui, jetz ischt en vafahrana Schualr vabai and dea seit, ’s kammt a riesa schwers Weattr! ” „ En Handsdreck! ” hat aisan Vattr nach gseit, „ wa weatt jetz au kamma? Da kammt niks, wenn so klar dr Hemml ischt, and itt amal en gotzaga Wolka ischt dóba! ” And itt amal a Stand hat ’s daured, nach ischt so a groß, schwers Weattr kamma, and a Ais hat ’s au gia and älts. Nach hatt V gseit: „Jetz glaub i schau en deanne. ” 67 Vő. a 405-455. számoknál olvasható adatokkal (vgl. Punkte 405-455). 123
