Janó Ákos - Vorak József: A halasi csipke útja a gondolattól a világhírig - Cumania könyvek 3. (Kecskemét, 2004)
Budapesti évek
hogy semmiképpen nem térhet ki az iparművészek jogos követelése elöl, a Műhelyt állandó, közös kiállító helyiségül ajánlotta fel az iparművészeknek. Indulásának pillanatától kezdve a Műhely így Dékáni Árpád csipkéin kívül Körösfői-Kriesch Aladár gödöllői szőnyegszövő üzemének kiállító helyiségéül is szolgált. Egyben mind a Dékáni, mind a Körösfői-Kriesch műhelye az Iparművészeti Iskola technológiai képzésének is helyet adott. A tanműhelyként, üzletként s kiállító helyiségként életre hívott Műhelyt a fentiek mellett a minisztériumok megbízták a magyar csipkeháziipari mozgalom további szervezésével és irányításával is. Szinte számba venni is sok, hogy ezzel hányféle s milyen nemű feladatok ellátását utalták a Műhely hatáskörébe. Sürgősen végre kellett hajtani a vidéki csipketanfolyamok évek óta húzódó intézményes megszervezését. Legrövidebb időn belül kellően felkészült oktatókat s előmunkásnőket kellett a vidéki tanfolyamok élére állítani. Megrendeléseket kellett biztosítani a vidéki műhelyek számára. A felvett megrendeléseket arányosan szét kellett osztani a vidéki csipketelepek között. El kellett látni a vidéki csipketelepek ellenőrzését, művészeti irányítását. Vállalni kellett valamennyi magyar csipkeféleség művészi készítését, végül pedig saját hatáskörében kellett gondoskodni a Műhelynek a magyar csipke messzemenő hazai és külföldi propagandájáról. Ezzel párhuzamosan olymérvű üzleti forgalmat kellett lebonyolítani, amely a Műhely jövedelmezősége mellett a vidéki tanfolyamok önfenntartását is biztosította. A Műhely megnyitásával egyidejűleg az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács is sietett bekapcsolódni a csipkeháziipari mozgalomba. Víg Albert igazgató előterjesztésére határozatban mondta ki, hogy azokon a vidékeken, ahol a népi csipkeművesség még fellelhető, kívánatosnak tartja oly csipkemühelyek létesítését, amelyek tanításon kívül munkaközvetítésekkel is foglalkoznak. Határozatában a továbbiakban kimondta azt is, hogy szükségesnek tartja a Királyi Állami Nőipariskolán belül külön csipkeszakosztály létesítését, ahol a csipke- munkásnőkön kívül csipketanítónők is megfelelő képesítést nyerhetnek. A Királyi Állami Nőipariskola csipkeszakosztályára vonatkozó szervezeti szabályzatot azzal hagyta jóvá, hogy a felállítandó szakosztállyal kapcsolatosan kívánatos a nyári szünidőben oly tanfolyamok rendezése, amelyeken az elemi iskolai tanítónők a csipkekészítés különböző módjait elsajátíthatják. Dékáni Árpád, aki korábban csak mint tervező iparművész szerepelt, most egy személyben a csipkemozgalom országos szervezőjévé, felügyelőjévé, kiképzőjévé és exportőrévé vált. Mindezen tevékenysége között Dékáni nem hanyagolta el a már meglévő halasi csipke ügyét sem, bár magától értetődő lett volna, ha országos iparmüvészi tevékenysége és más sokirányú elfoglaltsága mellett ez háttérbe szorul. De nem így történt. Új beosztása és munkaköre lehetővé tették számára, hogy a halasi csipketechnikán túl most már valamennyi hazai nemes csipkefajta készítésével közelebbről megismerkedjen, s ez rá még erősebb ösztönző hatást gyakorolt. 56
