Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

92. SZŐKE SÁNDOR TUDÓSÍTÁSA A HATÁRFELÚJÍTÁS VÉGREHAJTÁSÁRÓL LAJOS ÉS KEREKEGYHÁZA, VALAMINT LAJOS ÉS BENE PUSZTÁK KÖZÖTT

1854. április 20.

„Jászberény [Jász-Berény] városának tisztelt elöljárója [...] tisztelettel jelentem, hogy folyó hó április 19-én reggeli 8 órakor a határújítást megkezdő helyre, a Lajosi-Körösi-Kecskeméti hármashatárnál megjelentem.1 Már ekkor a nevezett helyen Kőrös városa tanácsnoka Pándi János úr több vaslapátos emberekkel várakozott;

Kevés várakozás után pedig Jászberény városának [a] tanácsnokai:

Mizsei János és Alavándor Sándor urak több vaslapátos emberekkel megjelentek. A munkálatra kirendelt vaslapátos emberekkel a határújítást a lajosi hármashatárnál megkezdvén azokat közösen meghányattuk;

Ezt [elvégezvén Jászberény város tanácsnoka Mizsei János és Kőrös város tanácsnokai Pándi János uraktól elválván [az] útjokat Lajos és Kőrös város birtokai között eső határok megújítása végett tovább folytatták.1 2 Én pedig Jászberény város tanácsnoka Alavándor Sándor úrral Lajos [és] Bene jászpuszták - s ezek mentén Nagy- talfája, [...] Nyír kecskeméti földbirtokok között eső határok megújítása végett Tokai István nagytalfájai [nagytalfai] és Mezei Mihály kistalfájai [kistalfai] csősz Mihály nevű fiával. Úgyszinte Csorna Mihály kisnyíri és Gulyás [Gujás] Pál nagynyíri csőszökkel s ezek által a határ megújítására kirendelt vaslapátos emberekkel utamat az úgynevezett kerekegyházi hármashatárig3 4 folytattam. A Lajosi-Kőrösi-Kecskeméti hármashatártól az úgynevezett kerekegyházi hármashatárig 50 egyeshatár [jelet] közösen megújítván két öszvetett hanttal bekalapoztattunk;

1. Ez a hármashatár a lajosi Csontoshatár-dülő, a kecskeméti Nagytalfája-dülő és a nagykőrösi Szőr- halom-dülő ütközésénél volt, Kecskeméttől kb. északra.

2. Vagyis ezután ketté vált a csoport és az egyik fele északnyugati irányba fordult a Lajos-Nagykőrös határvonalra (ezeknek a tevékenysége itt nincs leírva), a másik fele pedig délnyugati irányba fordult és végig ment a Kecskemét-Lajos, valamint a Kecskemét-fél Bene közös határon.

3. A kerekegyházi hármashatár - ahol fél-Bene, Kecskemét és Kerekegyháza ütközött - Kerekegyháza centrumától északkeletre kb. 3 km-re volt.

4. Itt az eredeti forrásban egy kibetűzhetetlen földrajzi név áll, Nagytalfája-dülő egyébként Kecskeméttől csaknem pontosan északra van kb. 9750 méterre, szemben a lajosi oldalon lévő Csányi-dülő dűlővel és a Csontoshatár-dülővel. A Nyír-dülő pedig Kecskeméttől északnyugatra kb. 14 km-re van légvonalban és fél-Bene délkeleti oldalához csatlakozik, szemben a fél-benei Birka-járási-, Ladányi-, Kerekegyházi- stb. dűlőkkel.

215