Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

Hatodszor [ Sexto]: A pusztabíró az fent elrendelt naplókönyvébe beírja mindenkor: ki mennyi vetést tett, hogy az elvetett gabona mennyisége tudva légyen;

Hetedszer [ Septimo]: A szántórésznek [az] kiadásán,6 az város gabonájának be- hordásán az gazdák közül ketten jelen legyenek és azoknak jelenlétében az pusztabíró az csomóknak, kalangyáknak7 [az] mennyiségét, úgy az nyomtatás után az szemek s szalmának [az] mennyiségét is naplókönyvébe beírja;

Nyolcadszor [Octavo]: Mivelpedig az földek terméséből semmi gabona nem maradt, mely ezen célra fordítatthatna, erre nézve az pusztai szárazmalom8 haszonbérének [arendájának] fognak az jövő esztendőben kölcsönképpen az pásztorok gondos- kodtatni [provideáltatni], valamint az szükséges szalonnának annak idejében [üdéjébe] leendő beszedésére is a jövedelmi pénztár [Beneficiális Cassa] adja ki az pénzbéli összeget [sommát]. Azonban mindezek az esztendő végével az jövedelmi pénztárnak [Beneficiális Cassának] visszatenni teendők lésznek;

Mely intézeteknek tökéletes végrehajtására az Tanács állandó figyelemmel lészen.”

A pásztorok illetményrendszerérői szóló tanácsi végzés végig magyar nyelvű, a szokásos módon latin szakkifejezések közbeiktatásával.

SZML Jászberény város

Protocollum Actorum Politicorum. 1827-1828

33. kötet 605. bejegyzés, 495-497.

6. Ez a szófordulat eloszlatja a nyomtatott irodalomban helyenként előforduló azon megállapítást, hogy a jászberényieknek Lajoson, Mizsén és fél-Benén csak közös legelője volt.

7. Csomókba (boglyákba) akkor rakták a búzát, ha a silánysága miatt nem lehetett kévébe kötni. A kalangya régi magyar szó, két keresztből (30-32 kévéből) állt.

8. A szárazmalom 1828-ik évi helyét nem ismerjük, de az 1860/61 évi térképen a „Kristóf Lőrinczi malom” Lajosmizse mai központjától északra volt található, mintegy 2,5 kilométerre.

195