Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - A falu gazdálkodása, községfejlesztés
ségügy, művelődési lehetőségek terén mutatkozó elmaradásokat kellett felszámolni. A közösségi életet az ünnepek, családi események alkalmával létrejött más társadalmi összejövetelek jelentették, ahol a gazdasági élet eseményeit, a helyi vagy országos politika híreit is megbeszélhették, s ezek az összejövetelek alkalmat adtak a kulturális hagyományok ápolására és tovább fejlesztésére is. Bár a faluban 1862-ben már olvasókör alakult, a kör két újságot járatott és két Petőfi verseskötete is volt, más művelődési lehetőségről nem maradtak emlékek.121 A képviselő-testület 1893-ban szülésznői állást szervezett évi 30 forintos fizetéssel. A szülésznőnek a szülések körül teljesített szolgálatáért Szánk és a hozzá csatolt pusztái területén a természetben biztosítandó fuvar mellett minden első szülött gyermek után 1 forintot kellett a szülőnek fizetni. Teljesen vagyontalan szülőknek fizetni nem kellett.122 Szervezett orvos-egészségügyi ellátásról nincs tudomásunk. Szánkon a századforduló táján két malom működött, egyik Sárga Lászlóé, a másik Kanász Mátyásé. Előbbi a Bazsa tanya közelében, a másik a Szőlősor alsó végén. Móricgáton az iskolán felül volt Lukács Sándornak száraz- és szélmalma. Később a puszta alsó részén Berecz József épített szélmalmot a maga földjén. Egy Damásdi nevű embernek is szárazmalma volt a mórici határ közelében, de azon túl, amit az itteni gazdák is látogattak. A majsai határ közelében, a Tápai birtok mellett Forczek József szél- és szárazmalma működött. Ennek maradványai az 1960-as években még látszottak.123 Mint láttuk, a községnek némi bevétele származott a kocsma-bérletek jövedelméből, ezért a helyi hatóság támogatta azok működését. 1894. szeptember 14-én úgy határozott, hogy a helyi forgalom, szükséglet és társadalmi viszonyokra tekintettel Szánk község belterületén kettő, külterületén egy, a közigazgatásilag Szánk községhez csatolt Móricgát pusztán szintén egy, tehát összesen négy kocsma lássa el a bor, sör és szeszesitalok árusítását.124 Egyik híres kocsma volt a halasi út mentén az úgynevezett „Fakilincses”. A kocsmákon kívül a termelők a tanyákban is mértek bort, amit a hatóság nem ellenőrizhetett. Az 1902. december 27-i közgyűlés jegyzőkönyve ad hírt a postai szolgáltatások helyzetéről. Ebből megtudjuk, hogy a küldendő leveleket a községházán gyűjtötték össze, és naponta futár vitte azokat Majsára a postához, ugyanakkor elhozta a Szánkra érkező leveleket és egyéb küldeményeket. így amellett, hogy azok két-három napi késéssel érkeztek a címzettekhez, a kézbesítés igen körülményes, a levelek küldése drága is volt, mivel egy 20 fillér értékű küldemény után további 10 fillért kellett fizetni közvetítési díj címén. A postahivatal felállí121 DINNYÉS Lajos: Szánk község történeti adatai. Kézirat. 122 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1893. július 16. BL. 121 Adatközlő Gál Miklós. Móricgát, született: 1874. 124 Tanácsjegyzőkönyvek Szánk, 1894. szeptember 19. 54
