Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Tanyák népe
tott Szánkon. Ekkor kapott a református egyház is imahelyet és a lelkész díjazására 17 hold (1200 négyszögölével számítva) földet. Az addig kiosztott földeket csak 1886-ban telekkönyvezték. A majsai határhoz közel volt a juhászok delelője. A hagyomány szerint ezen a helyen 1885-1890 táján épültek tanyák, s ott szőlőket telepítettek. Az ültetvényeken még 70 év múltán is érezhető volt a nyájak trágyájának kedvező hatása. A szőlősori szőlőkön kívül ezidőben a határban másutt még nem voltak szőlők. A régi Pesti út, ma Izsáki út nyugati oldalán a Szőlősor kifli alakban nyúlt a mai falu felső széléig, háttal Bodoglár felé. A birtokosok jó része szántóval nem rendelkezett, az itteni homok művelésre kevésbé volt alkalmas, ezért itt később is szőlőt telepítettek, s egy-egy kis veteményes kertet alakítottak ki a tanyák körül. Korábban itt volt Kunszentmiklós tanyája, ahol a város gazdálkodott, a Terbe- tanya. Szentmiklósi származású tanyás gazdák voltak Rácz István, Pál János és Vadász Mihály, félegyházi a Borbényi és szegedi a Varga család. A falutól keletre eső határrészen, a majsai és szentlászlói határtól Bugáéig a következő tanyák voltak: Segesvári Vince, Bóna Péter tanyája, Répás Sándor, Rácz Ferenc tanyája, mely később Perbe Lázáré lett, a Forczek tanya (később Forczek Dénesé), a Bar- cza tanya, végül a mostani Horák-féle tanya. A Rabi Kata és a Bazsa Mihály tanyája már a bócsai határ szomszédságában, északi irányban vannak. A prónai (tázlári) és a bodoglári sarokban volt a Brecska tanya. Ettől délebbre nem építettek tanyát, az egész terület járás volt. A majsai határ felé, a mai falutól nyugatra volt a Balassi tanya, hozzá egy km-nyire a másik dűlőben a pusztaház, ami most Füstös Lajosé. Ezután lefelé a Nemesek Dénes-féle tanya, Tóth Antal, azután Pál József tanyája következett, majd a majsai-bodoglári sarokban a Gyöngyösi Dani féle tanya, a majsai határ mentén pedig Somogyi István tanyája zárta a sort. Szánkon kunszentmiklósi eredetű a Segesvári család. Több kunszentmiklósi családról adatközlőink nem tudtak. Ez a család itt élt már jóval a puszták felosztása előtt. Hogy mikor és hogyan került ide, a családi hagyomány nem tartotta fenn. Annyit tudnak, hogy 1876-ban már 35 hold szántója volt Segesvári Ferencnek. Ehhez a felosztáskor még 14 holdat kapott a család.75 Más adatközlők szerint Szánkon a legújabb időkig meglévő Bazsa-féle tanya őse, s legrégibb épülete 1842-ben épült. A Szőlősoron felül is volt az 1870-es években egy ritkás tanyasor, ott laktak a Rokolyák, Révaiak, Szalaiak és Törteliek. Az Izsáki út mellett, a mai falu szélén három tanya volt: a Görög tanya (később Mucsi tanya), Pál Imre tanyája (már elpusztult), egy pedig a Majsa felőli faluszélen. Saját földjük és tanyájuk volt még a Segesváriaknak, Vargáknak, Pólóknak, Ráczoknak, Androvicsoknak, Kajtároknak. Nevezetes birtokosok voltak a Pál, László és Somogyi családok. A század közepe táján kerültek ide a Lippaiak, 75 Adatközlő: Csepregi Imre. Szánk, született: 1890 körül. 29
